10 meggyőződés a Vajúdásról és a születésről keresztény világnézetből

Jézus követőjeként, és önkéntes dúlaként és négygyermekes anyaként szerzett tapasztalataim szerint vannak olyan esetek, amikor arra kértek, hogy magyarázzam el a vajúdás és a szülés keresztény perspektíváját. Ahol egy keleti globális városban élek, látjuk, hogy különböző világnézetek ütköznek minden témában a nap alatt. A szülés és a szülés sem kivétel. Kiváltságom, hogy különböző vallású hölgyekkel beszélhetek, akik az evangéliumot tanítják, miközben válaszolok a kérdéseikre, hogy mit mond a Biblia a szülési fájdalommal és a szüléssel kapcsolatban.

a helyi egyházi környezetben lehetőségem volt arra is, hogy bátorítsam a keresztény nőket. Megbeszéljük, hogy a Szentírás hogyan újítja meg az elménket, hogyan foglalkozik téves elképzeléseinkkel, és hogyan tárja fel a hamis evangéliumokat. Együtt imádjuk Istent, miközben a kegyelem hihetetlen képével izgatja a szívünket.

íme 10 (nem átfogó) meggyőződés a munkáról és a születésről bibliai szempontból:

1. A szülés (új fizikai élet) Isten irgalmasságának bizonyítéka.

Isten tökéletesen igazságos lett volna, ha nem engedi meg Ádámnak és Évának, hogy éljenek, miután vétkeztek ellene az Édenben. Azóta mindannyian bűnbe születtünk, és halált érdemeltünk a bűnünkért (Zsolt. 51:5).

az élet tehát értékes ajándék a mi szent Istenünktől. Az életre adott válaszunk szívből jövő hála és alázat.

2. Isten megbízta Ádámot és Évát, hogy legyenek termékenyek és szaporodjanak (ter 1,28), de az ítéletben azt mondta, hogy “nagyon megsokszorozza a fájdalmat”, ha termékeny lesz (ter 3,16).

ebben a tekintetben (ellentétben a szülés néhány filozófiájával), egy nő vajúdási fájdalma nem hasonlít az amorális állatokéhoz.

3. A születési fájdalmak Isten Évára vonatkozó ítéletének sajátos részét képezik bűne miatt (ter 3,16), rámutatva arra, hogy szükségünk van a Megváltóra.

de a fájdalmas és halálosan veszélyes terhességek nem Isten utolsó szavai, Mert megígért egy megmentőt (ter 3,15)! A fájdalom, amelyet a gyermekvállalás során tapasztalunk, a bűnbánatra és a hitre való felhívás, mint egy villogó neontábla, amely a keresztre mutat, ahol Jézus szenvedett helyettünk, hogy megszabadítson minket Isten haragjától (Róm. 5:9).

4. Minden nő és csecsemő, aki a munka fájdalmai ellenére megszabadult, részesül Isten ki nem érdemelt, közös kegyelméből.

mindannyian örüljünk annak, hogy Isten győzedelmeskedett az élet felett a szülés során bekövetkezett halál felett, még akkor is, ha olyan időben/helyen élünk, ahol a biztonságos terhesség és szülés gyakoribb, mint nem. Továbbá megértjük, hogy minden ember mindenütt, aki megszabadult a Megváltó által, aki “asszonytól született” (ter 3,15; Ézs. 7:14; Gal. 4: 4; 1 Tim. 2: 15) Isten meg nem érdemelt, Üdvözítő kegyelmének címzettjei. Milyen csodálatos szerelem!

5. Jézus a mi Megváltónk.

megdöbbentő módon Megváltónk úgy jött erre a világra, mint mindannyian—a születési fájdalom ítélete által. Az ő keresztáldozata miatt most megváltásunk van az ő vére által, vétkeink megbocsátása az ő kegyelmének gazdagsága szerint (EF. 1:7). Nincs megváltás vagy megbocsátás a termékenységünkön keresztül.

6. Nem “bízunk a születésben” vagy a testünkben, hanem az élő Istenbe vetjük bizalmunkat, akinek kezében minden élőlény élete és az egész emberiség lehelete van (Jób 12:10).

maga az Úr a mi menedékünk (Zsolt. 18:1-2), nem Bármilyen képzés, tapasztalat, személy, könyv, létesítmény, módszer vagy terv.

7. Isten minden Teremtője, beleértve a szülést is.

az örökkévalóságtól kezdve Isten elrendelte Jézus éjszakai szavait Nikodémusnak: “ha valaki nem születik újjá, nem láthatja Isten országát” (János 3:3).

arra következtethetünk, hogy Isten azért teremtette a szülést, hogy legyen egy képünk, amely segít megérteni, mit jelent megtérni: a sötétségből az ő csodálatos világosságába hívott. “Az ő nagy irgalmassága szerint ő teremtett minket újjá élő reménységre Jézus Krisztus feltámadása által a halálból” – mondja Péter – “újjászülettünk, nem romlandó magból, hanem elpusztíthatatlanból, Isten élő és maradandó szava által” (1pét. 1:3, 23).

8. Mind a “természetes szülés”, mind az “orvosi szülés” nem több emberi teljesítmény, mint Isten irgalmának elnyerése.

mindannyian egyedül Krisztusban dicsekedünk; minden dicséretet megérdemel minden időben, minden körülmények között.

9. A születési fájdalom rugalmas metaforája az egész Szentírásban megjelenik.

egy helyen Pál apostol arra használja, hogy elmagyarázza, hogyan teremti szenvedésünk a jövő dicsőségét. A keresztények végső megszabadulást várnak a bűntől és a haláltól, de ebben az időben belsőleg nyögünk, ahogy Krisztussal együtt szenvedünk, ” hogy vele együtt dicsőüljünk.”E reménység miatt szenvedéseinket nem érdemes összehasonlítani a nekünk kinyilatkoztatandó dicsőséggel” (Róm. 8: 17-25; vö. 2 Cor. 4:16–18).

más szavakkal, a feltámadási élet öröme meghaladja a fájdalmat, amely annak előállításához szükséges. Ez egy másik módja annak, hogy a szülés folyamata Krisztusra mutat.

10. Jézust keresztre feszítették a mi helyünkben a mi bűnünkért, Isten határozott terve és előre tudása szerint.

Isten akkor feltámasztotta őt, elveszítve a halál kínjait, mert nem volt lehetséges, hogy a halál fogva tartsa (ApCsel 2:22-24). Amikor egy nőt vagy gyermeket meghal a halál a szülés során, mélyen gyászolunk. A fájdalom és a halál nem jóindulatú ” tények az életről.”De nem szomorkodunk, mint azok, akiknek nincs reményük, mert eljön az a nap, amikor az, aki legyőzte a halál gyötrelmeit, újra életre kelti azokat, akik elaludtak (1 Thess. 4:13–14). Minden nyögésünk véget ér, amikor végre meglátjuk, mit reméltünk, mivel Isten megígért helyreállításának beteljesedése teljes mértékben kitör (Róm. 8:23–25).