31 természeti katasztrófák okai, hatásai és megoldásai

“néha természeti katasztrófa szükséges a társadalmi katasztrófa feltárásához.”

Jim Wallis

a természeti katasztrófák okai, hatásai és megoldásai

a természeti katasztrófa meghatározható a Föld természetes folyamataiból eredő jelentős káros eseményként.

a természeti katasztrófák gyakran súlyos következményekkel járnak sok emberre, valamint állatokra és növényekre.

általában épületeket is elpusztít, így az emberek otthonainak elvesztéséhez vezet.

x

a videó megtekintéséhez engedélyezze a JavaScriptet, és fontolja meg a HTML5 videót támogató webböngészőre való frissítést

hagyja abba az élelmiszer-spekulációt!

a globális felmelegedés miatt a természeti katasztrófák a jövőben gyakoribbá válnak.

ezért az emberiségnek fel kell készülnie arra, hogy kezelje ezeket a nemkívánatos eseményeket.

az alábbiakban megvizsgáljuk a természeti katasztrófa problémájának típusait, okait, hatásait, megoldásait, valamint példákat.

Audio lecke

Tartalomjegyzék

a természeti katasztrófák típusai

  1. geológiai
  2. hidrológiai
  3. Meteorológiai
  4. erdőtüzek
  5. űrkatasztrófák

geológiai

geológiai katasztrófák közé tartoznak a lavinák, földcsuszamlások, vulkánkitörések, víznyelők és földrengések.

hidrológiai

a fő hidrológiai katasztrófák az árvizek, a limnikus kitörések és a cunamik.

Meteorológiai

a meteorológiai katasztrófák közé tartoznak a hóviharok, ciklonviharok, jégesők, jégviharok, hőhullámok, hideghullámok, zivatarok, aszályok és tornádók.

erdőtüzek

az erdőtüzek olyan természeti katasztrófák, amelyek az aszály és a villámlás miatt természetesen előfordulnak, de gyakran az emberek is okozzák.

Űrkatasztrófák

az Űrkatasztrófák közé tartoznak a meteorok vagy aszteroidák becsapódási eseményei és a napkitörések.

a becsapódási események azt jelentik, hogy a földet végül meteor vagy aszteroida fogja eltalálni.

a napkitörés olyan eseményre utal, amikor a nap nagy mennyiségű napsugárzást bocsát ki, ami elég erős sugárzás esetén elpusztíthatja a földön lévő elektromos berendezéseinket.

a természeti katasztrófák okai

  1. globális felmelegedés
  2. természetes tevékenységek a földkéregben
  3. tektonikus mozgás
  4. Hold tevékenység
  5. bányászat
  6. erdőirtás
  7. talajerózió
  8. szeizmikus tevékenység
  9. Légnyomás
  10. óceáni áramlatok
  11. szennyezés

globális felmelegedés

a globális felmelegedés a természeti katasztrófák nagy oka, mivel számos különböző módon érinti bolygónkat.

a globális felmelegedés az óceánok hőmérsékletének emelkedéséhez vezet, ami viszont egyre erősebb hurrikánokhoz és trópusi viharokhoz vezet, mivel a hurrikánok energiáját a tengervízből nyerik.

sőt, az aszályok valószínűsége növekszik, mivel a bolygó átlaghőmérséklete növekszik.

meglehetősen nehéz bizonyítani az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák közötti ok-okozati összefüggést, mivel sok más változó létezik, de a természeti katasztrófák számának növekedése az elmúlt évtizedekben valószínűleg arra a következtetésre vezet, hogy a globális felmelegedés nagyban hozzájárul a természeti katasztrófákhoz.

természeti tevékenységek a földkéregben

a természeti katasztrófákat a földkéregben végzett természetes tevékenységek is okozzák.

a természetes folyamatok feszültséget okozhatnak a földkéregben, amelyet néha földrengések szabadítanak fel.

tektonikus mozgás

mivel a föld nem egyetlen felületből áll, hanem a bolygónk mögöttes köpenyén csúszó sok lemez helyett ezeknek a lemezeknek az eltolódása vagy ütközése súlyos káros hatásokkal járhat.

ez földrengésekhez, vulkánkitörésekhez és cunamikhoz vezethet.

Holdaktivitás

a Holdról ismert, hogy erősen befolyásolja a Föld természetes folyamatait.

a legújabb tanulmányok szerint a kutatók azt találták, hogy a Hold hatalmas földrengéseket okozhat, amelyek hatalmas pusztulást és halált okozhatnak.

bányászat

ellentmondásos, hogy a bányászati tevékenységek természeti katasztrófákat okozhatnak-e.

egyes tudósok a bányászatot okolják a földcsuszamlásokért, a talaj és a hegyi eróziókért.

mások azzal érvelnek, hogy a földcsuszamlások természetesen a heves esőzések és a gyors áradások miatt következnek be.

a bányászat tehát potenciálisan hozzájárulhat a természeti katasztrófák kialakulásához, bár ez nem a fő hajtóerő.

erdőirtás

az erdőirtás hozzájárulhat a természeti katasztrófák növekedéséhez, mivel az erdők általában megakadályozzák az árvizeket és az aszályokat, mivel egyensúlyba hozzák és visszatartják a természetes talajvízkészleteket.

az erdőirtás miatt a talajt már nem fedik le, így az áradások és aszályok valószínűsége drámaian megnő.

a talajerózió

a talajerózió a föld nagyfokú degradációjához vezethet, ami viszont a termékenység csökkenéséhez, és így a helyi lakosság éhínségéhez vezethet.

a talajerózió földcsuszamlásokat is okozhat, amelyek súlyos károkat okozhatnak a természetben és az emberekben is.

szeizmikus tevékenység

a földünkön belüli szeizmikus tevékenységek földrengéseket okozhatnak.

ezek a földrengések sok ember, valamint állatok és más életformák halálát és sérüléseit okozhatják.

ez sok otthon elvesztéséhez is vezet, így a túlélőknek gyakran el kell hagyniuk hazájukat, hogy jobb jövőt találjanak.

Légnyomás

összefüggés van a légnyomás és egyes természeti katasztrófák, például hurrikánok, heves esőzések és zivatarok között.

így a Légnyomás természetesen bizonyos módon hozzájárul a természeti katasztrófákhoz.

óceáni áramlatok

az óceáni áramlatok változása az óceán hőmérsékletének megváltozásához vezethet, ami viszont károsíthatja vagy akár elpusztíthatja a halak és más tengeri állatok és növények nagy populációit.

ezenkívül a változó áramlatok és ezért a víz hőmérsékletének esetleges helyi emelkedése nagyobb valószínűséggel vezethet hurrikánokhoz vagy trópusi viharokhoz.

szennyezés

mivel természetünk meglehetősen érzékeny organizmus, mindenféle szennyezés a föld egyensúlyhiányához vezethet, ami viszont többféle természeti katasztrófát okozhat.

a természeti katasztrófák hatásai

  1. környezeti problémák
  2. humanitárius válság
  3. infrastrukturális károk
  4. közegészségügyi problémák és betegségek
  5. élelmiszerhiány
  6. vízhiány
  7. lakóhelyüket elhagyni kényszerült népesség
  8. sérülések
  9. halálesetek
  10. érzelmi sokkok
  11. gazdasági hatás

környezetvédelmi kérdések

a természeti katasztrófák súlyos hatásai vannak az egész környezetvédelmi rendszerre.

a hurrikánok és más viharok sok ember életét és megélhetését is tönkretehetik, különösen a partok közelében élőkét, mivel őket is fenyegeti a cunamik veszélye.

ezenkívül a huzat sok olyan ember elvándorlásához vezethet, akik egyszerűen már nem lesznek képesek megélni hazájukban, mivel nincs elég víz a növények termesztéséhez vagy a szarvasmarhák neveléséhez.

a természeti katasztrófák nemcsak drámai hatással vannak az emberekre, hanem számos állat és növény élőhelyét is elpusztítják, amelyek a legrosszabb esetben akár ki is pusztulhatnak.

humanitárius válság

a természeti válságok humanitárius katasztrófákhoz vezetnek az egész világon.

ez magában foglalja az éhínség növekedését és a betegségek terjedését is, különösen a szegény fejlődő országokban, mivel gyakran nem lesznek képesek hatékonyan harcolni a természeti katasztrófák következményeivel a források és a technológiai ismeretek hiánya miatt.

a természeti katasztrófák sok embert arra kényszeríthetnek, hogy más országokba vándoroljon, mivel megélhetésük megsemmisült, és így arra törekszenek, hogy jobb életet keressenek a Föld más helyein.

az infrastruktúra károsodása

a természeti katasztrófák általában szintén nagy károkat okoznak az érintett infrastruktúrában.

ez magában foglalja a fontos épületek, például kórházak vagy repülőterek megsemmisítését.

ezenkívül az utak fák által elzáródhatnak, így a közlekedési rendszer természeti katasztrófák következtében összeomolhat.

közegészségügyi problémák és betegségek

a természeti katasztrófák gyakran elpusztítanak számos fontos létesítményt, amelyek célja az életkörülmények stabilizálása.

ha ezeket a létesítményeket megsemmisítik, valószínűleg növekedni fog a betegségek száma, mivel a természeti katasztrófa következtében a higiéniai feltételek csökkentek.

a helyzetet tovább rontja, hogy a természeti katasztrófák gyakran kórházakat és más egészségügyi létesítményeket is elpusztítanak.

ez azt jelenti, hogy nemcsak a betegségek valószínűsége nő az alacsonyabb higiéniai előírások miatt, hanem a gyógyszerek ellátása is nehezebb lesz.

ennek eredményeként valószínűbb, hogy az emberek nem lesznek képesek felépülni betegségeikből.

élelmiszerhiány

a természeti katasztrófák másik hatása az erőforrások szűkössége lehet, ami különösen súlyos az élelmiszerellátás terén.

ha a természeti katasztrófák nagy földterületeket pusztítottak el, a gazdák már nem lesznek képesek elegendő terményt betakarítani vagy elegendő szarvasmarhát nevelni a kereslet kielégítése érdekében.

így a helyi lakosság valószínűleg éhezik.

vízhiány

egy másik kapcsolódó kérdés a vízhiány témája.

természeti katasztrófák következtében a természetes vízforrások, például a folyók vagy tavak szennyezettek lehetnek, így a vízellátás drámaian csökken.

a vízellátás szűkössége különösen súlyos lesz, ha az aszály hosszú ideig sújtja a területeket.

a gazdák már nem lesznek képesek elegendő terményt termeszteni.

sőt, még az ivóvíz is szűkös erőforrássá válik, ami végül vándorláshoz vezethet, mivel a víz nélkülözhetetlen minden földi élet számára.

lakóhelyüket elhagyni kényszerült népesség

természeti katasztrófák következtében az emberek gyakran elveszítik minden vagyonukat, beleértve a házukat és a megélhetésüket.

ha ez megtörténik, el kell dönteniük, hogy képesek lesznek-e újjáépíteni az egészet, vagy inkább nagyobb esélyt látnak arra, hogy más országokba költözzenek, hogy ott jobb jövőt találjanak.

lesz egyre több migráns a jövőben annak a ténynek köszönhető, hogy a globális felmelegedés nagymértékben csökkenti a termékenységet, hogy sok területen, mivel nem lesz elég víz maradt a növények termesztésére vagy a szarvasmarha.

így sok ember kénytelen lesz elhagyni otthonát és más országokba vándorolni.

sérülések

sok ember szenved természeti katasztrófák által okozott sérülésektől.

tovább ront a helyzeten, hogy az érintett területeken az orvosi kezelés meglehetősen korlátozott lesz, mivel sok orvosi létesítmény is megsemmisülhetett.

ezért sok sérülést nem lehet hatékonyan kezelni, ami káros hosszú távú egészségügyi hatásokat okozhat.

halálesetek

sok ember veszíti életét természeti katasztrófák következtében.

a természeti erők egyszerűen túl erősek ahhoz, hogy minden embert megmentsenek.

sőt, különösen a fejlődő országokban a figyelmeztető rendszerek gyakran nem elég jók ahhoz, hogy sok ember életét megmentsék.

ezenkívül az orvosi létesítmények gyakran nem elég fejlettek, és nem képesek egyszerre nagyszámú súlyosan sérült emberrel foglalkozni, ami megnövekedett halálozást eredményezhet.

érzelmi sokkok

a fizikai sérüléseken kívül sok ember mentális állapotban is szenved, mivel nem lesznek képesek megfelelően feldolgozni és kezelni a természeti katasztrófák következményeit.

sok ember elveszíti gyermekeit vagy más családtagjait olyan természeti katasztrófák miatt, amelyek érzelmileg hosszú ideig vagy akár egész életükben megrázzák őket.

sok embernek hosszú időbe telik, amíg felépül az ilyen érzelmi szörnyű eseményekből.

gazdasági hatás

a helyzet még rosszabbá tétele érdekében a természeti katasztrófák általában nagy káros gazdasági hatásokkal járnak.

például egy földrengés nagy földterületek pusztításához vezethet.

az emberek már nem lesznek képesek megélni a mezőgazdaságból ezeken a területeken.

így a katasztrófa következtében elveszítik megélhetésüket.

megoldások a természeti katasztrófák problémájára

  1. sürgősségi intézkedések
  2. beruházások a kockázatcsökkentésbe
  3. információmegosztás a legújabb kutatási eredményekről
  4. újraerdősítés
  5. stabil épületek
  6. Oktatás
  7. technológia
  8. kormányzás
  9. gazdasági támogatás

sürgősségi intézkedések

mivel nem tudjuk teljesen megállítani a természeti katasztrófák előfordulását, elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk a káros hatások.

ez azt jelenti, hogy hatékony korai figyelmeztető rendszerek vannak érvényben, amelyek azt tanácsolják az embereknek, hogy keressenek menedéket a természeti katasztrófák előtt.

ezenkívül az egészségügyi létesítményeket biztosítani kell a természeti katasztrófák ellen, hogy a sérült emberek orvosi támogatást kapjanak.

ezenkívül a magas kockázatú országok kormányainak megállapodásokat kell kötniük, hogy segítsék egymást abban az esetben, ha egy országot természeti katasztrófa érint.

ezekkel a sürgősségi intézkedésekkel a természeti katasztrófák hatásai jelentős mértékben enyhíthetők, annak ellenére, hogy soha nem leszünk képesek megvédeni minden embert a szörnyű káros hatásoktól.

a kockázatcsökkentésre irányuló beruházások

a kockázatcsökkentésre irányuló beruházások szintén megvédhetik az embereket a természeti katasztrófák káros hatásaitól.

ez azt jelentheti, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni még a természeti katasztrófák bekövetkezése előtt.

például az országok olyan akadályokat építhetnek, amelyek szökőár esetén megakadályozzák, hogy elérje a partot.

információmegosztás a legújabb kutatási eredményekről

alapvető fontosságú, hogy a világ országai megosszák legújabb megállapításaikat és meglátásaikat arról, hogyan lehet megvédeni az embereket a természeti katasztrófák hatásaitól.

mivel a fejlett országok általában nagyobb költségvetéssel rendelkeznek a kutatásra, a fejlődő országokat olyan információkkal kell ellátniuk, amelyek segítik ezeket az országokat a természeti katasztrófák elleni fellépésben.

újraerdősítés

az újraerdősítés hatékony intézkedés egyes természeti katasztrófák, különösen földcsuszamlások, aszályok és árvizek ellen.

a fák gyökerei összetartják a talajt és nagy mennyiségű vizet tárolnak.

ezenkívül az újraerdősítés a globális felmelegedés kérdésének ellenintézkedése is.

a globális felmelegedés szintén hozzájárul a természeti katasztrófák növekedéséhez, mivel növeli a tenger hőmérsékletét, ami hozzájárul az erősebb viharokhoz.

így az újraerdősítés közvetve hozzájárulhat a hurrikánok és más viharok valószínűségének csökkenéséhez.

stabil épületek

meg kell győződnünk arról, hogy épületeink képesek túlélni az erős viharokat és a földrengéseket is.

ez a jelenlegi ismereteinkkel lehetséges, azonban az ilyen típusú épületek eléréséhez meglehetősen fejlett építési technikákra van szükség.

ráadásul a szegény országok gyakran nem rendelkeznek sem tudással, sem erőforrásokkal ahhoz, hogy stabil otthonokat építsenek.

így különösen az ezekben az országokban élő embereknek javulniuk kell ahhoz, hogy jobban ellenálljanak a természeti katasztrófáknak.

a fejlett országok felelőssége, hogy segítséget nyújtsanak és megosszák egymással a tapasztalatokat annak érdekében, hogy az épületek ellenállóbbak legyenek a természeti katasztrófákkal szemben, még a szegény országokban is.

Oktatás

az oktatás fontos szerepet játszik a természeti katasztrófák összefüggésében.

egyrészt segít az embereknek megérteni, hogyan járulnak hozzá mindennapi életükben a természeti katasztrófákhoz.

például fogyasztási magatartásunk a globális felmelegedés sebességének növekedéséhez vezet, ami viszont több viharhoz vezet.

másrészt az oktatás abban az értelemben is segíti az embereket, hogy megtanítják őket arra, hogyan viselkedjenek vészhelyzet esetén, és így képesek legyenek megmenteni az életüket.

technológia

a technológia a természeti katasztrófák kezelésének általános képének fontos része.

bár soha nem leszünk képesek teljes mértékben megakadályozni mindenféle természeti katasztrófát, a technológia segíthet enyhíteni ezen események káros következményeit.

például a továbbfejlesztett korai előrejelző rendszerek sok életet menthetnek meg, amelyek egyébként cunamik vagy más természeti katasztrófák miatt elvesznének.

kormányzás

az érintett területek kormányainak idővel el kell készíteniük és javítaniuk kell a természeti katasztrófák esetére vonatkozó vészhelyzeti terveket.

mélyreható vészhelyzeti tervek révén sok ember képes lesz túlélni a természeti katasztrófákat.

a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a tervek naprakészek legyenek, és módosítaniuk kell őket, amikor új betekintést kapnak.

gazdasági támogatás

mivel a legnagyobb természeti katasztrófák gyakran a szegény országokban történnek, a gazdag fejlett országok pénzügyi támogatással segíthetik őket a káros következmények felépülésében.

például sok pénzbe kerül az elpusztult infrastruktúra újjáépítése.

ez sokkal gyorsabban megvalósítható, ha más országok pénzügyi támogatást nyújtanak.

természeti katasztrófák történelmi példái

1556 Shaanxi földrengés

a Shaanxi földrengés 1556 tartják a leghalálosabb földrengés feljegyzett történelem és megölt mintegy 830.000 ember.

1839 Coringa ciklon

1839-ben Coringát, egy indiai kikötővárost hatalmas ciklon sújtotta, amely 300 000 ember halálát okozta.

1881 Haiphong tájfun

a Haiphong tájfun 1881-ben sújtotta Vietnam és a Fülöp-szigetek egyes részeit, és több mint 300 000 halálesetet okozott.

1887 Sárga folyó áradása

a Sárga folyó áradása 1887-ben történt a Huang He folyón Kínában.

körülbelül 900 000 embert ölt meg, ezért a történelem egyik leghalálosabb természeti katasztrófája.

1920 Haiyuan földrengés

a Haiyuan földrengés 1920-ban Haiyuan megye Kínában. Több mint 270 000 halálesetet okozott.

1970 Bhola ciklon

a Bhola ciklon 1970-ben mind Indiát, mind Pakisztánt sújtotta, és több mint 500 000 halálesetet okozott.

ezért a feljegyzett történelem leghalálosabb trópusi ciklonjaként ismert.

1976 Tangshan földrengés

1976-ban egy földrengés sújtotta a régió Tangshan Kínában.

több mint 240 000 ember halt meg e természeti katasztrófa miatt.

1992 Andrew hurrikán

az Andrew hurrikán egy 5-ös kategóriájú hurrikán volt, amely a Bahamákat, Louisianát és Floridát sújtotta.

bár a halálesetek száma viszonylag alacsony volt, a gazdasági kár a történelem egyik legnagyobb volt, 27,3 milliárd USD volt.

2003 Bam földrengés

a BAM földrengés 2003-ban történt Iránban, és körülbelül 26 000 embert ölt meg.

2004 Indiai-óceáni földrengés és szökőár

az epicentruma az Indiai-óceáni földrengés 2004-ben volt Szumátra, Indonézia.

cunamit is okozott. A becsült halálesetek száma meghaladja a 225 000-et.

2005 Katrina hurrikán

az 5-ös kategóriájú Katrina hurrikán 2005-ben sújtotta Louisianát és Floridát.

több mint 1000 halálesetet okozott, a kár pedig 125 milliárd USD volt.

2005 Kasmír földrengés

a pakisztáni Kasmírban 2005-ben bekövetkezett földrengés 80 000-90 000 halálos áldozatot okozott.

emellett több millió embert kellett kitelepíteni.

2008 szecsuáni földrengés

a szecsuáni földrengés Kínában 2008-ban csaknem 90 000 ember halálát okozta, és 150 milliárd USD kárt okozott.

2008 Nargis ciklon

Nargis ciklon 2008-ban sújtotta Mianmart, és az ország történelmének legsúlyosabb természeti katasztrófájaként ismert.

becslések szerint ez a ciklon körülbelül 140 000 halálesetet okozott.

2010 földrengés Haitin

a 2010-es haiti földrengés hatalmas pusztítást okozott.

a halálesetek becslése a forrástól függően 100 000 és 300 000 között mozog.

a 300 000 becslés a kormány által kiadott hivatalos szám.

2011 2151 >

2011-ben a Japán partjainál bekövetkezett földrengés mintegy 16 000 ember halálát okozta.

következtetés

a természeti katasztrófák nagy veszélyt jelentenek az emberiségre.

bár jóval azelőtt történtek, hogy az első ember benépesítette a bolygót, valószínűleg viselkedésünk révén hozzájárulunk a természeti katasztrófák növekedéséhez.

úgy tűnik, hogy a természeti katasztrófák száma pozitívan korrelál a Föld hőmérsékletének növekedésével.

mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásával hozzájárulunk a globális felmelegedéshez, közvetett módon hozzájárulunk a természeti katasztrófák növekedéséhez is.

azonban nem tudjuk teljes mértékben megakadályozni a természeti katasztrófák bekövetkezését.

ehelyett a lehető legtöbb ember megmentése érdekében javítanunk kell a sürgősségi intézkedéseinket.

minden országnak együtt kell működnie a természeti katasztrófák problémájának enyhítése és az élhető jövő biztosítása érdekében a következő generációk számára.

források

https://en.wikipedia.org/wiki/Natural_disaster

https://ourworldindata.org/natural-disasters

https://www.who.int/environmental_health_emergencies/natural_events/en/

A szerzőről

a nevem Andreas, és küldetésem, hogy minden korosztályt oktassak a környezeti problémáinkról, és arról, hogy mindenki hogyan tud hozzájárulni ezeknek a problémáknak a enyhítéséhez.

amikor egyetemre mentem, és közgazdasági diplomát szereztem, rengeteg kutatást végeztem a Fejlesztésgazdaságtan területén.

az egyetem elvégzése után beutaztam a világot. Ettől kezdve hozzá akartam járulni ahhoz, hogy gyönyörű bolygónk minden részén élhető jövőt biztosítsunk a következő generációk számára.

szeretne hozzájárulni a környezetünk megmentéséhez? Oszd meg!

Leave a Reply