a pandémiában India középosztálya zsugorodik és a szegénység terjed, míg Kína kisebb változásokat lát
az új koronavírus által kiváltott gazdasági válság jelentős hatással van a globális életszínvonalra, emberek millióit kiszorítva a középosztályból vagy a szegénységbe. India és Kína, a világ harmadik legnagyobb, illetve legnagyobb gazdasága jelentős befolyást gyakorol ezekre a tendenciákra. De a világjárvány gazdasági hatása Indiára és Kínára nagyon eltérő volt.
tekintettel arra, hogy India és Kína a világ népességének több mint egyharmadát teszi ki, körülbelül 1-vel.4 milliárd ember, a világjárvány lefolyása ebben a két országban – és az, hogy hogyan gyógyul meg-jelentős hatással lesz a jövedelemeloszlás változásaira globális szinten.
a COVID-19 járvány gazdasági válságot okozott, bezárta a vállalkozásokat és megszüntette a munkahelyeket az egész világon. Ez az elemzés azt vizsgálja, hogy a visszaesés hogyan befolyásolta az életszínvonalat Indiában és Kínában, a világ két legnépesebb országában.
a hangsúly az emberek öt jövedelmi szint közötti megoszlásán van 2020-ban: szegény, alacsony jövedelmű, közepes jövedelmű, felső-közepes jövedelmű és magas jövedelmű. Lásd a módszertant és a Pew Research Center korábbi jelentését, hogy többet tudjon meg ezeknek a szinteknek a meghatározásáról és jelentéséről globális kontextusban.
az elemzés legfontosabb adatforrása a Világbank povcalnet adatbázisa, amely több mint 160 országban biztosít hozzáférést a háztartások jövedelemre vagy fogyasztásra vonatkozó felmérési adataihoz. Az egyes jövedelmi szintekre vonatkozó felmérési adatok legutóbbi éve India esetében 2011, Kína esetében pedig 2016. Ezeket a referenciaértékeket 2020-ra extrapolálják a Világbank 2020-ig tartó kibocsátásnövekedésre vonatkozó becslései alapján. Az egyik előrejelzés a Világbank 2020. januári gazdasági növekedési előrejelzésein alapul 2020-ban, a másik pedig a 2021.januári növekedési becslésein alapul 2020-ban. A két intézkedés közötti különbséget arra használják, hogy bemutassák a járvány hatását az egyes országok jövedelemeloszlására.
míg India 2020-ban mély recesszióba zuhant, Kína képes volt megakadályozni az összehúzódást. 2020 januárjában a Világbank gazdasági előrejelzései szerint Indiában (5,8%) és Kínában (5,9%) gyakorlatilag azonos a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2020-ban. 2021 januárjában, közel egy évvel a világjárvány után, a Világbank lefelé -9-re módosította ezeket a növekedési becsléseket.India esetében 6%, míg Kína esetében 2% – os növekedést prognosztizálnak.
a Pew Research Center új elemzése szerint Indiában a középosztály becslések szerint 32 millióval csökkent 2020-ban a visszaesés következtében, összehasonlítva azzal a számmal, amelyet a világjárvány hiányában elérhetett. Ez a globális visszavonulás 60%-át teszi ki a közepes jövedelmű rétegbe tartozó emberek számában (itt a napi 10,01-20 dolláros jövedelemmel rendelkezők).
eközben Indiában szegény emberek száma (napi 2 dollár vagy annál kevesebb jövedelemmel) becslések szerint 75 millióval nőtt a COVID-19 recesszió miatt. Ez is a szegénység globális növekedésének közel 60% – át teszi ki. Talán nem meglepő, hogy az indiai médiajelentések rámutatnak a vidéki foglalkoztatási programban való részvétel növekedésére – eredetileg a mezőgazdasági területek szegénységének leküzdésére irányultak–, mivel sokan, akik elvesztették munkahelyüket a tántorgó gazdaságban, munkát keresnek. A most részt vevő szám rekordmagasságot állít fel a program 14 éves történetében.
az életszínvonal változása Kínában szerényebb, mint Indiában. Kínában a legnagyobb hatás a becslések szerint 30 millió ember hozzáadása az alacsony jövedelmű réteghez (napi 2,01-10 dollár jövedelem). A közepes jövedelműek száma valószínűleg 10 millióval csökkent, a szegénység pedig gyakorlatilag nem változott.
a jövedelmi szintek meghatározása
az egyes országok lakossága öt csoportra oszlik: szegény, alacsony jövedelmű, közepes jövedelmű, felső-közepes jövedelmű és magas jövedelmű. A szegények élnek $2 vagy kevesebb napi, alacsony jövedelem $ 2.01 – $10, közepes jövedelem $ 10.01 – $20, felső-közepes jövedelem $20.01 – $50 és a magas jövedelem több mint $50. Minden Dollár számok vannak kifejezve 2011-es árak és vásárlóerő-paritás Dollár, devizaárfolyamok korrigált különbségek az árak az áruk és szolgáltatások az egyes országokban.
a csoporthoz vagy jövedelmi szinthez való hozzárendelés a háztartás napi egy főre jutó jövedelmén vagy fogyasztásán alapul, amely egyszerű módja a háztartások méretének különbségeinek ellenőrzésére. A “jövedelem” és a “fogyasztás” kifejezéseket felcserélhetően használják a kényelem kedvéért, csakúgy, mint a “közepes jövedelem” és a “középosztály” kifejezéseket.”A Pew Research Center korábbi jelentése részletesebben tárgyalja ezeket a fogalmakat és a jövedelmi küszöbök megválasztását.
a különbség abban, hogy az életszínvonal hogyan alakult Indiában és Kínában a világjárvány közepette, még élesebb abban a kontextusban, ahol a világjárvány előtt álltak.
a világjárvány előtt arra számítottak, hogy Indiában 99 millió ember tartozik a globális középosztályba 2020-ban. Egy év a világjárványba, becslések szerint ez a szám volt 66 millió, harmadával csökkent. Eközben az előrejelzések szerint Indiában a szegények száma elérte a 134 milliót, ami több mint kétszerese a recesszió előtt várt 59 milliónak. A szegénységi ráta Indiában valószínűleg 9.7% – ra emelkedett 2020-ban, ami meredeken emelkedett a 2020.januári 4.3% – os előrejelzéshez képest.
Indiában a legtöbb ember 2020-ban a globális alacsony jövedelmű kategóriába tartozott. Indiában várhatóan mintegy 1,20 milliárd ember lesz ebben a rétegben 2020-ban a világjárvány előtt, ami a világ alacsony jövedelmű népességének 30% – át teszi ki. Az előrejelzések szerint ez a szám 1.16 milliárdra csökkent, mivel a COVID-19 visszaesés több embert nyomott szegénységbe.
Kínában több ember van a globális közép-és felső középszintű jövedelmi szintekben, mint a szegénységben és az alacsony jövedelműekben. Bár becslések szerint Kínában körülbelül 10 millió ember esett ki a középosztályból a visszaesés során, ez egy kis része annak az 504 milliónak, akik a világjárvány előtt a középosztályba tartoztak. Hasonlóképpen, az alacsony jövedelmű szint Kínában 611 millióról 641 millióra, vagy a szegények száma 3 millióról 4 millióra a világjárvány idején viszonylag szerény.
fontos megjegyezni, hogy Kína a globális közepes jövedelmű népesség 37%-át tette ki 2020-ra. Mivel a kínai gazdasági növekedés pozitív maradt, még ha lassabb is a vártnál, a középosztályra gyakorolt korlátozott hatás enyhítette a globális középosztály megterhelését.
mind India, mind Kína számára az életszínvonal 2020-as csökkenése éles eltérést jelent a legújabb trendektől. 2011 – től 2019-ig Indiában a szegények száma becslések szerint 340 millióról 78 millióra csökkent. A szegénység 2020-ra várható növekedése a világjárvány előtti és a felülvizsgált adatok – 75 millió – összehasonlításakor több éves előrehaladást von maga után ezen a téren India számára. Az indiai középosztály visszavonulása 2020 – ban-32 millióval – szintén nagy szerepet játszik abban az összefüggésben, hogy 57 millió hozzáadódik ehhez a jövedelemszinthez 2011-től 2019-ig.
Kínában 247 millió ember volt a közepes jövedelmű réteghez 2011-től 2019-ig. Eközben a felső-közepes jövedelmű népesség csaknem megnégyszereződött, 60 millióról 234 millióra. Mindkét fronton egyedül Kína tette ki e szintek globális növekedésének többségét. Így a járvány által vezérelt szünet ezeken a frontokon Kínában a világ egésze számára is elengedést jelent.
megjegyzés: itt található a jelentés módszertana.
Leave a Reply