a pszichológia öt fő perspectives explained

az emberi lények lenyűgözőek. Gondolkozott már azon azon, hogy egyesek miért tudnak nagyon jól emlékezni bizonyos dátumokra, mások pedig nem? Vagy miért vagy otthoni test, miközben a legjobb barátod általában a párt élete? Mi késztet minket arra, hogy úgy gondolkodjunk, érezzünk és viselkedjünk, ahogy mi?

a Simply Psychology szerint a pszichológia “az elme és a viselkedés tudományos tanulmányozása.”Az emberi pszichológia tanulmányozásának művészete már Kr.e. 400-500-ig vezethető vissza, míg a modern pszichológia állítólag 1879-ben kezdődött, amikor Wilhelm Wundt megnyitotta az első pszichológiai laboratóriumot.

Wundt laboratóriuma a pszichológia iránt komoly érdeklődők középpontjába kerül. Először a német filozófusok és pszichológia hallgatók, majd az amerikai és a brit diákok számára is megnyitotta kapuit. Wundt célja az volt, hogy feljegyezze a gondolatokat és érzeteket, és elemezze őket alkotó elemeikbe, ugyanúgy, ahogy egy vegyész kémiai vegyületeket elemezne, hogy eljusson a mögöttes struktúrához.

az emberi pszichológiának öt megközelítése van – melyikben bízik a legjobban?Image by FGC on

a pszichológia tanulmányozása nagymértékben fejlődött, köszönhetően Wundtnak és más úttörőknek. Az évek során a pszichológusok elkezdték tanulmányozni az emberi viselkedés minden aspektusát a személyiségjegyektől az agyi funkciókig. Végül a tanulmányok ugyanazt az emberi viselkedést kezdték vizsgálni különböző szögekből, beleértve a biológiai, pszichodinamikai, viselkedési, kognitív és humanista perspektívákat. Ezek a pszichológia “öt fő perspektívájaként” váltak ismertté.

a biológiai megközelítés

a pszichológia biológiai megközelítése a gondolataink, érzéseink és viselkedésünk szigorúan biológiai szempontból történő vizsgálatára összpontosít. Ebben a megközelítésben minden gondolatnak, érzésnek és viselkedésnek biológiai oka lenne.

ez a megközelítés három szempontból releváns a pszichológia tanulmányozása szempontjából:

1. összehasonlító módszer: különböző állatfajok tanulmányozhatók, majd összehasonlíthatók egymással. Ez segít jobban megérteni az emberi viselkedést.
2. fiziológia: az idegrendszer és a hormonok működésének tanulmányozása, az agy működése, a szerkezet és/vagy funkció változásai hogyan befolyásolhatják viselkedésünket. Például, hogy a depresszió kezelésére felírt gyógyszerek hogyan befolyásolhatják viselkedésünket az idegrendszerrel való kölcsönhatásuk révén.
3. az öröklés vizsgálata: annak vizsgálata, hogy mit örökölünk szüleinktől (genetika révén). Például, hogy a magas intelligencia öröklődik-e egyik generációról a másikra.

ezek mindegyike eredendően fontos az emberi pszichológia biológiai szempontból történő tanulmányozása szempontjából, és azt sugallják, hogy a viselkedés nagyrészt a biológián keresztül magyarázható.

a pszichodinamikus megközelítés

a pszichodinamikus megközelítés a pszichológiához leginkább Sigmund Freudhoz és követőihez fűződő kapcsolatairól ismert. Ez a megközelítés magában foglalja a pszichológia minden olyan elméletét, amely szerint az emberek a személyen belüli hajtások és erők kölcsönhatása alapján működnek, különösen a tudattalan és a személyiség különböző struktúrái között.

Freud kifejlesztett egy elméletgyűjteményt (amelyek többsége azon alapult, amit a betegei a terápia során mondtak neki), amely a pszichodinamikai megközelítés alapját képezte.

a pszichodinamikai megközelítés legjobban az alapvető feltételezésekben írható le:

1. viselkedésünket és érzéseinket erősen befolyásolják a tudattalan indítékok.
2. felnőttkori viselkedésünk és érzéseink a gyermekkori tapasztalatokban gyökereznek.
3. minden viselkedésnek oka van, és ez az ok általában tudattalan.
4. a személyiség három részből áll (ID, ego és szuper-ego).

a viselkedési megközelítés

a pszichológia viselkedési megközelítése arra összpontosít, hogy a környezet és a külső ingerek hogyan befolyásolják az ember mentális állapotát és fejlődését. Ami még fontosabb, arra összpontosít, hogy ezek a tényezők hogyan “képeznek” minket a későbbi viselkedésre.

azok az emberek, akik a pszichológiának ezt a megközelítését támogatják másokkal szemben, azt hihetik, hogy a “szabad akarat” fogalma illúzió, mert minden viselkedés tanult és múltbeli tapasztalatainkon alapul. Más szavakkal, arra kondicionáltak minket, hogy úgy cselekedjünk, ahogy cselekszünk, így soha semmi sem igazán a saját választásunk.

a kognitív megközelítés

a pszichológia kognitív megközelítése eltolódik a kondicionált viselkedéstől és a pszichoanalitikus elképzelésektől annak tanulmányozásához, hogyan működik az elménk, hogyan dolgozzuk fel az információkat, és hogyan használjuk fel ezeket a feldolgozott információkat viselkedésünk irányítására.

ez a megközelítés a következőkre összpontosít:

1. a meditációs folyamatok, amelyek az inger és az ingerre adott válaszunk között zajlanak.
2. az emberek információfeldolgozók, és minden tanulás a különböző ingerekkel kialakított kapcsolatokon alapul.
3. a belső mentális viselkedés tudományosan tanulmányozható olyan kísérletekkel, amelyek megmutatják, hogyan reagálunk bizonyos ingerekre.

más szavakkal, a kognitív megközelítés arra összpontosít, hogy az agyunk hogyan reagál a körülöttünk lévő környezetre, és hogy a kognitív agyunk nagyon specifikus módon képes feldolgozni bizonyos ingereket, amelyek megmagyarázhatják, miért gondolkodunk, érzünk és viselkedünk bizonyos módon.

a humanista megközelítés

a pszichológia humanista megközelítését egyfajta lázadásnak tekintették azzal szemben, amit a pszichológusok a pszichológia behaviorista és pszichodinamikai elméleteinek korlátainak tekintettek. Az az elképzelés, hogy minden egyes ember számára egyedileg kell megközelítenünk a pszichológiai tanulmányokat, mert mindannyian nagyon különbözőek vagyunk.

ez a megközelítés a következőkre összpontosít:

1. az a gondolat, hogy mindannyiunknak van szabad akarata.
2. az a gondolat, hogy az emberek alapvetően mind jók, és hogy veleszületett igényünk van arra, hogy jobbá tegyük magunkat és a világot.
3. hogy motiváltak vagyunk az önmegvalósításra, a növekedésre és a fejlődésre.
4. hogy a tapasztalataink vezetnek minket.

ez a megközelítés minden ember és minden helyzet egyediségére helyezi a hangsúlyt, ami azt sugallja, hogy a többi tanulmány soha nem lehet teljesen pontos, mivel a gondolatok, érzések és az emberi viselkedés olyan széles skálája képes alkalmazkodni és megváltozni, mint mi.