elfelejtettem, milyen szeretni.
tekintse meg ezt a bejegyzést az Instagram-on
már körülbelül egy éve egyedülálló.
az utolsó két kapcsolatom előtt soha nem voltam olyan, aki partnerről partnerre ugrott, de már egy ideje, hogy egy jó darab időm volt teljesen magamra.
nem panaszkodom. Szeretem a magányt. Hálás vagyok az időért magamnak, hogy visszatérjek ahhoz, aki vagyok egy másik emberen kívül. Újra beleszerettem az életembe, és valójában megpróbáltam távol maradni a szerelemtől és a romantikától az elmúlt néhány hónapban, hogy ezúttal valóban egyedül legyek.
de most már eltelt egy év, és azt hiszem, készen állok arra, hogy újra megnyíljak a szerelem lehetősége előtt.
csak nem emlékszem, hogyan kell szeretni. Vagy milyen érzés a szerelem. Vagy hogy az emberek hogyan járnak el ebben az egészben randevú dolog. A szerelem hirtelen idegenné vált, aki idegen nyelvet beszél, és ezúttal tanár nélkül ismerkedem meg vele.
de amikor szerelmes vagyok, fiú szerelmes vagyok. Késő estig verseket írok arról, hogyan érzi magát a keze az enyémben. T-Swiftet hallgatok, és úgy táncolok a szobámban, mint egy iskolás lány.
amikor szerelmes vagyok, olyan, mintha az egész világnak csodálatos rózsás árnyalata lenne.
természetesen azt is megtanultam, hogy ez az eufórikus érzés nem igazán az, ami a szerelem. De hiányzik. Hogy izgatott vagyok az érzéseid miatt. Emlékezni akarok arra, milyen érzés az igaz szerelem, amikor mélyen vagy azokban a mélységekben egy másik emberrel, megosztod az életedet, a szíved, történelmed az övékkel két IPA felett egy kopottas bárban, vagy házi spagetti, miközben a hálószobájának padlóján ül.
már el is felejtettem, milyen leülni valakivel szemben, és minden apró dolgot tudni akarok róla. Ahol felnőttek. Milyen az otthoni életük. Milyen a kapcsolatuk a szüleikkel.
elfelejtettem, milyen izgatottnak lenni egy szöveg miatt. Egy egyszerű, Hé, hogy vagy? Ettől felgyorsul a szívverésed, és nem vetted észre, hogy mosolyogsz, amíg valaki meg nem kérdezi, mi olyan vicces.
elfelejtettem, milyen jó éjszakát kívánni valakinek. Vagy megfordulni és elaludni mellette, a testek közel vannak, de alig érnek egymáshoz.
elfelejtettem, milyen érzés bemutatni őket a családjának. Találkozni a családjukkal, és annyira ideges lenni, hogy rossz benyomást fogsz kelteni, majd túl ideges vagy, hogy végül nem a legjobb benyomást kelted, de mindannyian láthatják, mennyire szeret téged, hogy végül téged is szeretnek., egyébként is.
elfelejtettem, milyen az, ha valaki inspirál. Tanúja lenni annak, hogy dolgokat érnek el az életükben, és ki akarnak menni oda, és el akarnak érni dolgokat a tiédben is.
elfelejtettem, milyen egy pompomlány. Valaki, aki a pálya széléről küzd a sikeredért, és átadja neked a vizes palackot és a törülközőt, amikor elfáradsz. Hogy átöleljelek, amikor pihenésre van szükséged. És hogy te is az legyél számukra.
elfelejtettem, milyen együtt összegömbölyödni egy péntek este, és megnézni az egyik kedvenc filmedet. Hátmasszázs. Lábmasszázs. A tűzhelyen készített pattogatott kukoricát eszik, és mindkettőnknek van telefonja, mert nincs semmi megnyugtatóbb, mint egymás jelenlétében lenni.
elfelejtettem, milyen érzés mindezt—igaz, romantikus szerelmet—érezni egy másik emberrel.
elfelejtettem, milyen szerelmes lenni, és őszintén szólva, félek. Félek újra érezni az egészet. Félek, hogy elveszítem magam a szerelemben. És attól tartok, hogy talán rosszul tanították nekem a szerelmet az elmúlt néhány évben, és most úgy akarok szerelembe esni, mintha tényleg szerelembe esnék, a helyes módon. Az én módszerem. A mi módszerünk. Olyan módon, amely nem elvárásokon, hamis reményeken vagy fantáziákon alapul.
emlékezni akarok arra, hogy milyen szerelmes lenni, de ezúttal másképp csináld, jobb. Reálisabban. És nem akarom elveszíteni mindazt, amit az út során felépítettem magamban.
~
Leave a Reply