Ez az újfajta műanyag a tengervízben lebomlik
a világ óceánjainak öt helyszínén a műanyaghulladék nagy örvénylő gyresben halmozódik fel, amelyek közül a legnagyobb háromszor akkora, mint Franciaország. Évente több millió tonna műanyag kerül az óceánokba, károsítva a tengeri ökoszisztémákat, károsítva az óceáni állatokat és bejutva az emberi táplálékláncba.
japán kutatók kifejlesztettek egy újfajta biológiailag lebomló műanyagot, amely segíthet. A Carbohydrate Polymers című folyóiratban közölt anyag keményítőből és cellulózból készül, és egy lépés lehet egy olcsó, biológiailag lebomló műanyag felé, amelyet tömegesen lehet előállítani.
a tavaly nyári Oszakai G20-csúcstalálkozón a tagországok megállapodtak a Japán által kezdeményezett Osaka Blue Ocean Vision nevű keretrendszerről, amely az óceán műanyagszennyezésének nullára csökkentésére irányuló globális erőfeszítéseket tervezi 2050-re.
már léteznek biológiailag lebomló műanyagok, amelyek a környezetben kisebb ártalmatlan vegyi anyagokra bomlanak le. De nem olyan erősek vagy vízállóak, mint a mindenütt jelenlévő kereskedelmi műanyagok, például a polietilén. Kétszer annyiba kerülnek, mint a kőolaj alapú műanyagok, és csak kis mennyiségben állíthatók elő.
az Oszakai Egyetem kutatói cellulózból és keményítőből készítették az új átlátszó műanyagot. Mindkettő gyakori, olcsó természetes biológiai polimer. A keményítő megtalálható a kukoricában és a burgonyában, míg a cellulóz a növényi falak fő összetevője. “Mivel ezek az anyagok olcsók és a gyártási folyamat egyszerű, arra számíthatunk, hogy a kifejlesztett anyagot hamarosan gyakorlati felhasználásra is felhasználják”-mondta Taka-Aki Asoh alkalmazott kémia professzor.
a műanyag keményítőből készült membrán, amelyet apró, mikroszkopikus cellulózszálakkal erősítenek meg. Erős és nem duzzad a vízben. De a tengervízben idővel lebomlik.
“nagy várakozásaink vannak arra vonatkozóan, hogy anyagunk segít megoldani a tengeri törmelék felhalmozódásának növekvő globális problémáját, és jelentős társadalmi hatással jár” – mondta Asoh.
Leave a Reply