Fénytörések, ahol nem süt a nap – Dylan Thomas – elemzés
ez a vers Dylan Thomas nem könnyű elsajátítani, és nyitott a személyes értelmezés … gondolataim dőlt betűvel minden versszak után …
Fénytörések, ahol nem süt a nap
Fénytörések, ahol nem süt a nap;
ahol nincs tenger fut, a vizek a nap nem süt szív
nyomja be az árapály;
és a törött szellemek, akiknek a fejében izzóférgek vannak,
a fény dolgai
átszúrják a húst, ahol a hús nem fedi a csontokat.
… a fény csak a sötétségből származik … a fény csak a sötétségből ismerhető fel … és a ‘szív’ új területre tolódik, nem úgy, mint a tenger, amely ugyanazon határokig jön és megy … a ‘szív vize’ a spirituális fényhez hasonlítható … olyanok, mint a ‘megtört szellemek világító férgekkel’, mert az ilyen fény a testben látens, mint egy absztrakció … és így a testben teljesen elkülönül a hústól, amely a csontokat borítja …
egy gyertya a combokban
felmelegíti az ifjúságot és a magot, és elégeti az életkor magjait;
ahol egyetlen mag sem mozdul,
a combokban lévő gyertyának szexuális konnotációi vannak, valamint az időt jelképezik … az idő múlásával a fiatalság magja úgy ég el, mint egy gyertya, és nem terem mag
az ember gyümölcse kicsavarodik a csillagokban,
fényes, mint egy füge;
ahol nincs viasz, a gyertya megmutatja a szőrszálait.
… és az idő múlásával az ember gyűrődik a csillagokban … az ’ember gyümölcse’ – olyan fényes fénnyel, mint a csillagok … a füge megfelelő gyümölcsválaszték (Buddha a fügefa alatt kapott megvilágosodást) …. és mondhatni, hogy idővel, amikor a gyertya kanóc helyett a végsőkig ég, a hajnal a szemek mögött tör fel;
a koponya és a lábujjak sarkaiból a szeles vér
úgy csúszik, mint a tenger;
sem bekerítve, sem megkötve, az ég áradata
kifolyik a rúdhoz
mosolyogva jósolja meg a könnyek olaját.
… a fény és a tudatosság általában belülről jön … és a hajnal láthatatlanul megtörhet (‘a szemek mögött’) … ‘vér’, a szív vize úgy keresi a megvilágosodást, mint egy szétterülő tenger … de az égből jön a fény …a jóslórúd vízcseppeket keres… majd ‘mosoly’ és olaj – gyógyításként jön a keresés könnyeihez …a rúd és az olaj vallási konnotációkkal rendelkezik
éjszaka a foglalatokban fordul,
mint valami szurokhold, a földgömbök határa;
a nap megvilágítja a csontot;
ahol nincs hideg, a nyúzó gélek feloldódnak
a téli ruhák;
a tavaszi film lóg a fedelekről.
… az éjszaka megviseli … és minden meleget visz a ‘nyúzó Gale’ … amikor a napfény jön, hogy találkozik a csont … tavasz fog történni remélhetőleg, de most ‘lóg a fedelek’ … ez beszél nekem a reggeli fény találkozik egy sötét depresszió a szervezetben
fény megtörik a titkos tételek,
a tippeket a gondolat, ahol a gondolatok illata az esőben;
amikor logics meghal,
a titok a talaj a szemen keresztül nő,
és vér ugrik a napon;
a hulladéklerakók felett a hajnal megáll.
… de a fénynek van egy rejtélye a munkájában … finom és túllép a logikán … ‘a gondolat hegyén, ahol a gondolatok szagolnak az esőben’… milyen csodálatos vonal … és a fény csak akkor jön, amikor a logika kísérletét elhagyják … a fény titka a szem rejtett talaján keresztül jön … mint egy növény nőne ki abból, ami a föld alatt rejtőzik … és amikor itt a tavasz ‘vér ugrik a napon’… ébredés … de mit talál a hajnal ‘a hulladékok felett’ nincs felismerés, nincs válasz, és ilyen területeken a hajnal hatástalan … talán a fényre adott válasz kérése
Dylan Thomas
… biztos vagyok benne, további fény jön, ha újra olvasni
Leave a Reply