globális egyensúlytalanságok és kezelésük módja

Angel Gurr, az OECD főtitkára által a finn gazdasági Tanácsban elmondott beszéd kivonatai
10/02/2011-a globális válság az OECD – térséget az alacsonyabb potenciális kibocsátás, a magas munkanélküliség és a magas államadósság-teher örökségévé tette. Finnországot is súlyosan érintette a válság, de sok más OECD-országgal ellentétben a munkaerőpiacra gyakorolt hatás rendkívül visszafogott volt. A recesszió legrosszabb időszakában a munkanélküliségi ráta 3 százalékponttal nőtt a kibocsátás hatalmas csökkenése ellenére. Ez más országokkal összehasonlítva a kiváló politikai döntéshozatal bizonyítéka. Szeretném elismerésemet kifejezni a finn hatóságoknak és a szociális partnerek felelősségteljes hozzáállásának.
Finnországhoz hasonlóan a Világgazdaság is fellendülőben van. A meglévő globális egyensúlytalanságok felszámolása azonban továbbra is számos kihívást jelent. Az OECD perspektívája az, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállítása határozott és együttműködésen alapuló politikai intézkedéseket igényel két széles fronton. Az egyik az, hogy foglalkozni kell a tőke pillanatainak döntő kérdésével; a másik a strukturális reformok iránti elkötelezettség.
Hadd menjek át ezeket a kulcsfontosságú kérdéseket egymás után.

először is, a tőkemozgások aktuális kérdése

a gazdasági aktivitás és a monetáris politikai álláspontok konfigurációja világszerte drámai módon megváltozott a válság után. Lassabb növekedés és laza politikai álláspontok a legtöbb fejlett gazdaságban, ellentétben a magasabb növekedési és szigorúbb álláspontokkal a feltörekvő gazdaságokban. Ez elősegíti a tőkeáramlást az előbbiből az utóbbiba, mivel a carry kereskedők és az intézményi befektetők, például a nyugdíjalapok magasabb hozamokat keresnek.
mivel a tőkebeáramlás gyorsan növekszik, sok célország “érzi a meleget”. Ez a kedvezményezettek Ingatlan-és részvénypiacaira, valamint a valutákra gyakorolt felfelé irányuló nyomás formájában valósul meg. Ahol az ilyen nyomás ellenáll, a hivatalos tartalékpozíciók kibővülnek. Miközben beszélünk, több ország tőkekontrollt vezet be.
ma a politikai döntéshozók világszerte egyre nagyobb aggodalommal figyelik ezeket a fejleményeket. Az általuk vizsgált alapvető kérdés a következő: Mi a tőkekontroll szerepe a makroprudenciális politikák részeként?

az OECD általános ajánlása szerint az ellenőrzéseknek ideiglenesnek és gondosan célirányosnak kell lenniük. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a kormányoknak be kell jelenteniük a devizapiaci beavatkozások korai befejezését. Ellenkező esetben a lazítás problémásnak bizonyulhat. Még aggasztóbb az ellenintézkedések spiráljának lehetősége és a nemzetközi tőkepiacok fokozatos széttöredezettsége.
az említett tőkepiacok szintén nagy felügyeletet igényelnek, amelyet csak a nemzetközi együttműködés támogathat. Ez a nemzetközi közösségben jól ismert. Üdvözöljük, hogy ez a G20 francia elnökségének egyik legfontosabb prioritása.
50 éves fennállása alatt az OECD messzemenő és átfogó tapasztalatokat szerzett a tőkemozgásokkal kapcsolatban. Az OECD tőkemozgások liberalizációjáról szóló Kódexe keretet biztosít a politikai döntéshozók számára a tőke és a beruházások nemzeti határokon átnyúló forgalmának megkönnyítésére szolgáló, megbízható politikák kidolgozásához és végrehajtásához. Példák a Kódex rendelkezéseire:

• a megkülönböztetés tilalmának kötelezettsége;
• kivételek közrendi és biztonsági okokból;
• eltérések átmeneti gazdasági nehézségek esetén;
• rendelkezések az olyan regionális szabályozásokkal való összeegyeztethetőség biztosítására, mint az Európai Unió és annak különleges eljárásai;
• az OECD befektetési szervezet által működtetett értesítési, vizsgálati és konzultációs rendszer Bizottság.

a kódex egy igen gazdag és hatalmas testületet alkot-az egyetlen olyan multilaterális eszközt, amely az Európai Unió szabályain kívül a nemzetközi tőkemozgások teljes körének liberalizációját támogatja.
a Kódex rendelkezései jogilag kötelezőek az OECD kormányaira. Ezek azonban nyitottak a nem tagok csatlakozására. A Kódexben kifejezetten elismerik, hogy a gazdaság fejlettsége, beleértve annak infrastruktúráját és pénzügyi piacait is, országonként eltérő. Csak a liberalizáció kiegyensúlyozott és átfogó megközelítése garantálhatja hosszú távon a társadalom egészének előnyeit.
a Kódex által meghatározott szisztematikus és koherens keretet az OECD kínálja a G20-ak és valamennyi országa számára. Ha a kérdés itt az időszerűség kérdése, akkor nem kell “újra feltalálnunk a kereket”. Sokkal hatékonyabb arra építeni, ami már megvan. Az OECD kódexe nem kőbe vésett, finomítható, frissíthető és bővíthető.

másodszor, a strukturális reformok alapvető szerepe

a strukturális reformok szintén hozzájárulhatnak a globális növekedés egyensúlyának helyreállításához. Amire minden országnak szüksége van, az a strukturális reformok keveréke. Az OECD elemzése lehetővé teszi egy sor olyan reform meghatározását, amelyek-ha egy csomagként bevezetésre kerülnek és végrehajtásra kerülnek-hozzájárulnának a globális egyensúlytalanságok csökkentéséhez anélkül, hogy a hosszú távú növekedés jelentősen csökkenne.
ezek a strukturális reformok a következők:

• az elővigyázatossági megtakarítások csökkentése a nagy folyó fizetési mérleg többlettel rendelkező feltörekvő piacgazdaságokban, mint például Kína, a szociális biztonsági hálók megerősítésével,
• és a megtakarítások kialakulásának ösztönzése a deficites országokban, például az Egyesült Államokban, az adó-és jelzálogrendszerek torzító jellemzőinek megszüntetésével.

ugyanilyen fontos, hogy az ilyen strukturális reformok az államháztartás konszolidációjának kettős hozadékát vonják maguk után, miközben kiegyensúlyozottabb növekedési mintát biztosítanak.
a külső pozíciók egyensúlytalanságainak és a belső növekedés torzulásainak egyes okai a piacra jutás feltételeihez is kapcsolódnak. Tehát ezeket felül kell vizsgálni. Egy másik kritikus változó az, hogy az árfolyamok piacvezéreltek-e. Végezetül folytatni kell a nyitott kereskedelmi és beruházási áramlások fenntartására irányuló nemzetközi együttműködést.
a reform egy másik szintje a pénzügyi szektor szabályozását érinti. Utólag, megértjük, hogy, részben, az elmúlt években felépült egyensúlytalanságokat a túlzott pénzügyi tőkeáttétel hajtotta. Most olyan reformokat hajtanak végre, amelyek a pénzügyi rendszereket erősebbé, szilárdabbá, valamint jobban szabályozottá és felügyeltté teszik. Fenn kell tartani az ilyen reformok lendületét.
e tekintetben a tőke-és likviditási standardokról szóló közelmúltbeli megállapodásokat első építőelemként kell tekinteni. Más területeken azonban előrelépésre van szükség. Ezek közé tartozik például a közös maximális tőkeáttételi mutató bevezetése, mivel a tőkeáttétel a kockázat egyik fő mozgatórugója. Az országoknak a rendszerszinten fontos pénzügyi intézményekkel kapcsolatos túl nagy, kudarchoz vezető problémákkal is foglalkozniuk kell, amelyek csődje a válság során számos országban jelentős sebezhetőséget tárt fel.
ezenkívül a reformoknak foglalkozniuk kell a tőkeáramlás volatilitásával. Ez az a rendkívül fontos kérdés, amely növeli az országok azon képességét, hogy a beáramlást hosszabb távon irányítsák. A befektetők egyre inkább a rövid távú hozamokra koncentráltak. Az 1980-as években a részvényekbe történő befektetés átlagos tartási ideje 5 év volt. 2009 végére 5 hónap volt. Ez a helyzet javításra szorul. Azáltal, hogy segíti a kormányokat pénzügyi infrastruktúrájuk minőségének megerősítésében, a jogi keretek finomításában, valamint a polgárok pénzügyi oktatásának előmozdításában, az OECD segíti az országokat a hosszú távú tőke fenntartható beáramlásának kezelésében.
ezen túlmenően az OECD szabványai és elvei révén alapvető szerepet játszik a vállalatirányítás, az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem alapvető kérdéseinek kezelésében. Hozzájárulunk továbbá az intézményi befektetők szabályozásának és felügyeletének javításához azáltal, hogy rámutatunk a hosszú távú befektetéseket megkönnyítő számviteli, fizetőképességi és befektetési megoldásokra. Például azon dolgozunk, hogy megerősítsük a nyugdíj-és állami alapok irányítását. A gazdasági szereplők ismereteinek és képességeinek a hosszú távú befektetési lehetőségek kiaknázására való fejlesztése révén ezek a tevékenységek együttesen elengedhetetlenek a stratégiai döntések meghozatalához és a kevésbé volatilis pénzügyi eszközök létrehozásának megkönnyítéséhez.
Miniszterelnök Úr, Hölgyeim és Uraim,
számos kihívással nézünk szembe.
országos szinten a politikai döntéshozóknak meg kell birkózniuk a recesszió következményeivel, ideértve az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának kezelését is. A nemzetközi szférában az országoknak közös megértést kell elérniük a kihívásokról és azok kezelésének módjáról. Itt a multilaterális együttműködés a legfontosabb eszköz. Ez az egyetlen út a mai egyre inkább globális gazdaságban.

az OECD már 50 éve azon dolgozik, hogy jobb politikákat valósítson meg a jobb élet érdekében. Tanácsadást és szakértelmet nyújtunk az egyes nemzeti kormányok számára, valamint nemzetközi fórumokon való részvételünk révén a legfontosabb közpolitikai kérdésekben.
számíts ránk! Azért vagyunk itt, hogy veled és érted dolgozzunk!
köszönöm