Ipari Viták

ipari Vita jelentése

ipari vita a munkavállalók és a munkáltatók, a munkáltatók és a munkavállalók, vagy a munkavállalók és a munkások közötti különbség bármely vitája, amely bármely személy foglalkoztatási feltételeinek vagy munkakörülményeinek foglalkoztatásával vagy nem foglalkoztatásával kapcsolatos (az ipari vitákról szóló 1947.évi törvény 2K. szakasza).
minden embernek (mondjuk egy munkásnak) vannak bizonyos követelményei/szükségletei, pl. gazdasági, társadalmi, biztonsági követelmények. Amikor ezek a követelmények nem teljesülnek, konfliktus keletkezik a munkavállaló és a tőkés/munkáltató között.
az ipari jogviták két típusból állnak, az egyéni jogvitákból és a kollektív jogvitákból. Az egyes viták lehetnek olyan viták, mint a visszaállítás, a helytelen felmondás kompenzációja stb. A bérekkel, bónuszokkal, nyereségmegosztási munkaórákkal stb.kapcsolatos viták. kollektív viták.

az ipari Viták okai:

az ipari viták gyakori okai a következők:

i) autoriter vezetés (az adminisztráció jellege).
(ii) személyiségek összecsapása.
(iii) nehéz alkalmazkodni az adott körülmények között, vagy egymással (munkavállaló és munkáltató).
(iv) szigorú fegyelem.
(v) A munkavállalók önbecsülésének és elismerésének igénye.

intézményi okok:

i) a szakszervezet/szakszervezet vezetőség általi el nem ismerése.
II. kollektív tárgyalási kérdések.
III. tisztességtelen feltételek és gyakorlatok.
iv) a munkavállalókra gyakorolt nyomás a szakszervezetekben való részvétel elkerülése érdekében.

gazdasági okok:

a) foglalkoztatási feltételek.
(i) Több munkaidő.
ii. éjszakai műszakban dolgozik.
(iii) előléptetéssel, elbocsátással, visszalépéssel és elbocsátással kapcsolatos viták stb.
B) munkakörülmények.
(i) munkakörülmények, például túl meleg, túl hideg, poros, zajos stb.
ii. nem megfelelő üzem-és munkahely-elrendezés.
(iii) gyakori Terméktervezési változások stb.
C) bérek és egyéb juttatások.
(i) nem megfelelő bérek.
ii. szegény béren kívüli juttatások.
iii. nincs bónusz vagy egyéb ösztönzés stb.

a munkavállalók jogi és egyéb jogainak megtagadása:

(i) a munkaügyi törvények és rendeletek elleni eljárás.
(ii) a már megkötött, azaz a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodások megsértése.

ipari Viták eredményei:

az alábbiakban bemutatunk néhány fontos eredményt, amelyek ezekből a vitákból származnak.

amikor a munkavállalók kollektíven abbahagyják a munkát egy iparágban, sztrájknak hívják. “Ez azt jelenti, hogy az iparágban foglalkoztatott személyek egy csoportja együttesen jár el; vagy az így alkalmazott vagy alkalmazott személyek számának összehangolt elutasítása a munka folytatására vagy a foglalkoztatás elfogadására; vagy bármely ilyen személy közös megegyezése alapján megtagadják a munka folytatását vagy a foglalkoztatás elfogadását.”

az ipari vitákról szóló 1947.évi törvény 2. szakaszának a) pontja.
a szakszervezeti sztrájk a legerősebb fegyver arra kényszerítve a vezetést, hogy elfogadja követeléseiket.

a sztrájkok típusai a következők:

a munkavállalók sztrájkjainak többsége több létesítményre és a bérszint növelésére irányul. A gazdasági sztrájkban a munkások általában a bérek növekedését követelik, hagyja el az utazási támogatást, a ház bérleti díját, a kedvességi támogatást stb.

(B) szimpatikus sztrájk:

amikor az egyik iparág dolgozói együttérzéssel sztrájkolnak a másik iparág dolgozóival, akik már sztrájkolnak, akkor ezt szimpatikus sztrájknak nevezik.

C) sztrájkban maradni:

ebben az esetben a munkavállalók nem távolodnak el munkahelyükről, amikor sztrájkolnak. Ellenőrzik a termelési létesítményeket, de nem működnek. Az ilyen sztrájkot ‘pen down’ vagy ‘tool down’ sztrájknak is nevezik.

(d) Go Slow Tactics:

itt a munkások szándékosan azért dolgoznak, hogy uralkodjanak és nagyon lassan végezzék munkájukat.

(II) bojkott:

a munkavállalók dönthetnek úgy, hogy bojkottálják a vállalatot azzal, hogy nem használják a termékeit. Ilyen fellebbezés általában a nyilvánosság számára is benyújtható.

(iii) Piketting:

amikor a munkavállalókat bizonyos emberek gyárkapuknál történő állomásoztatásával lebeszélik a munkáról, ezt a lépést pikettingnek nevezik. Ha a pikettelés nem jár erőszakkal, akkor teljesen legális.

IV) Gheraos:

gheraóban a munkavállalók arra kényszerítik a munkáltatót, hogy jelentősen hosszabb ideig maradjon az irodájában, hogy nyomást gyakoroljon követeléseikre.

(v) zárolás:

a munkáltató ideiglenesen bezárhatja a munkaviszony helyét a sztrájkoló munkavállalók számára. Egy ilyen lépés technikailag Lockout néven ismert. Ez a sztrájk ellentéte, és nagyon erős fegyver a munkáltató kezében, hogy nyomást gyakoroljon a munkavállalókra, hogy visszatérjenek a munkahelyükre.
az 1947. évi ipari vitákról szóló törvény szerint a kizárás a foglalkoztatás helyének bezárását vagy a munka felfüggesztését jelenti, vagy a munkáltató megtagadja az általa alkalmazott személyek számának folytatását.

vi. sztrájkoló munkavállalók szolgálati jogviszonyának megszüntetése:

a munkáltató a sztrájkoló munkavállalók szolgáltatásait is megszüntetheti feketelistára. Listáikat más munkáltatóknak is eljuttatják annak érdekében, hogy korlátozzák vagy minimalizálják esélyeiket arra, hogy e munkáltatóktól munkát kapjanak.

ipari viták rendezése:

ha az ipari béke a nemzet gerince, a sztrájkok és a kizárások ugyanúgy rákkeltő hatásúak, mint a gyárak termelésére és békéjére.

bármely ország társadalmi-gazdasági fejlődésében a szívélyes és harmonikus ipari kapcsolatoknak nagyon fontos és jelentős szerepük van. Az ipar a társadalomhoz tartozik, ezért a jó ipari kapcsolatok fontosak a társadalom szempontjából.
manapság az ipari kapcsolatok nem kétoldalú kapcsolatok a vezetés és a munkaerő vagy a munkavállalók között. A kormány aktív szerepet játszik az ipari kapcsolatok előmozdításában. A munkaügyi kapcsolatok fogalma ezért háromoldalú ügy lett az érintett munkavállalók, munkáltatók és kormány között.
az ipari viták rendezése akkor lehetséges, ha a vezetés időben lépéseket tesz. Az ilyen viták megelőzhetők és békés úton rendezhetők, ha a vezetőség és a munkavállalók között méltányos megállapodás és kiigazítás áll fenn.

az ipari viták megelőzésére és rendezésére szolgáló gépek a következők:

(i) üzemi bizottságok:

ez a Bizottság a munkavállalókat és a munkaadókat képviseli. Az 1947. évi ipari vitákról szóló törvény értelmében olyan ipari létesítményekben működnek munkabizottságok, amelyekben az előző évben száz vagy annál több munkást foglalkoztattak.
az üzemi Bizottság feladata, hogy előmozdítsa a munkaadók és a munkavállalók közötti barátság és jó kapcsolatok biztosítását és megőrzését szolgáló intézkedéseket. Bizonyos kérdésekkel is foglalkozik, nevezetesen. a munka, a kényelem, a biztonság és a balesetmegelőzés, az oktatási és szabadidős létesítmények állapota.

ii) egyeztető tisztviselők:

az egyeztető tisztviselőket a kormány nevezi ki az 1947.évi ipari vitákról szóló törvény alapján.

a békéltető tisztviselő feladatai az alábbiak:

(i) a jogvita tisztességes és békés rendezését kell kialakítania. Közüzemi szolgáltatás esetén egyeztetési eljárást kell lefolytatnia az előírt módon.
(ii) jelentést küld a kormánynak, ha a békéltető eljárás során vita rendeződik, a felek által aláírt egyezségi okirattal együtt.
iii.amennyiben nem születik megegyezés, a békéltető tisztviselő a békéltetési eljárás megkezdésétől számított 14 napon belül jelentést küld a kormánynak, amelyben megjelöli a vitával kapcsolatos tények, körülmények és a rendezés okainak megállapítása érdekében tett lépéseit.

békéltető testületek:

a kormány Békéltető testületet is kinevezhet az ipari viták rendezésének elősegítésére. Az igazgatóság elnöke független személy, a többi tagot (Kettő vagy négy tag) a vitában részt vevő feleknek egyenlő arányban kell képviselniük.

a testület feladatai közé tartozik:

a) A jogvita és az érdemi kérdéseket érintő valamennyi ügy kivizsgálása, valamint minden olyan intézkedés megtétele, amely alkalmas arra, hogy a feleket tisztességes és békés rendezésre ösztönözze.
b) a testületnek jelentést kell küldenie a kormánynak, ha a vitát a vita elé terjesztésétől számított két hónapon belül rendezték vagy sem.

(iii) Vizsgálóbíróság:

a kormány vizsgálóbíróságot jelölhet ki bármilyen ipari vita kivizsgálására. A bíróság egy vagy több személyből állhat, és ebben az esetben az egyik személy lesz az elnök. A bíróságnak hat hónapon belül meg kell vizsgálnia az ügyet, és jelentést kell benyújtania a kormánynak.

IV. munkaügyi bíróságok:

az 1947.évi ipari vitákról szóló törvény második ütemterve szerint.
a kormány Munkaügyi bíróságokat hoz létre olyan ügyek kezelésére, mint:
i.a munkáltató által az állandó végzések alapján elfogadott végzés helyessége vagy jogszerűsége.
ii.az állandó megbízások alkalmazása és értelmezése megtörtént.
iii. a munkavállalók elbocsátása vagy elbocsátása, beleértve a visszahelyezést, a jogtalanul elbocsátott munkavállalók mentesítését.
(iv) bármely szokásos kiváltsági engedmény visszavonása.
(v) A sztrájk vagy kizárás jogellenessége vagy más módon, valamint minden más, a harmadik ütemtervben nem meghatározott ügy.

(v) ipari bíróságok:

a kormány által kinevezett Bíróság az ipari viták elbírálására.

(vi) Nemzeti Törvényszék:

a nemzeti bíróságot a nemzeti jelentőségű kérdéseket érintő ipari Viták központi kormánya alkotja.

(vii) választottbíráskodás:

a munkáltató és a munkavállalók megállapodhatnak abban, hogy a vitát egy független és pártatlan személy kinevezésével rendezik. A választottbíráskodás minimális költséggel biztosítja az igazságszolgáltatást.
Írta: Dheeraj Singh