Kiégnek A Csillagok?

mindannyian tudjuk, hogy a csillagok hihetetlen mennyiségű hőt és fényt bocsátanak ki.

de ez elgondolkodtathat: kiégnek-e valaha a csillagok? És ha igen, mi történik ezután?

gyors válasz arra, hogy a csillagok kiégnek-e

igen, a csillagok kiégnek, de talán nem abban az értelemben, amire számítana. Magjaik többnyire olyan elemeket tartalmaznak, mint a hidrogén és a hélium, amelyek hatalmas mennyiségű fényt és hőt termelnek. Idővel felszabadítják ezt az üzemanyagot, de évmilliárdokig tarthat, majd talán még egy millió év “kiég”.”Amikor már nem sok minden maradt, végül egy szupernóva néven ismert dicsőség lángjában mennek ki. A maradványok szétszóródtak az univerzumban, de neutroncsillagot vagy fekete lyukat hagyhatnak maguk után.

hogyan is pontosan “égnek” a csillagok?

a csillagok hatalmas csillagászati égitestek, amelyek többnyire olyan elemekből állnak, mint a hidrogén és a hélium. A magjaik belsejében lévő kavargó kovácsműhelyekből hatalmas mennyiségű fényt és hőt termelnek.

a “kiégés” a magfúziónak nevezett jelenségen keresztül történik. A magfúzió akkor történik, amikor a csillag belsejében lévő atomok összeütköznek (gyakran az elem hidrogén). A fúzió általában a hidrogént héliummá változtatja–úgymond “felfelé” megy a periódusos rendszerben.

ez a folyamat hőt, fényenergiát és más energiaformákat generál, beleértve a nagy energiájú részecskéket is.

az atomi égés ezen fázisában keletkező fény az, amit fényes csillagként látunk az égen.

valójában a fény ebben a fázisban olyan intenzív, hogy a legtöbb csillag, amelyet az égben látunk, a “kiégés” fázisban van!

mivel fő hidrogénkészletük évmilliárdok alatt csökken, kibővülnek egy úgynevezett vörös szuperóriássá. Csillag mércével mérve sokkal hűvösebbek–néhány ezer fok–, ami emberi mércével mérve még mindig hihetetlenül meleg.

ez még egy millió (vagy akár néhány millió) évig is eltarthat, amikor a hidrogént a magjukon kívül egyre távolabb olvasztják össze.

miután kimerítették a maradék üzemanyagot, szupernóvává robbannak. Ez az egyik legfényesebb objektum az égen talán csak egy hétig, majd eloszlik az űrporba.

azok az elemek, amelyek egykor a csillag magját alkották, most szétszóródtak az égen, és a Csillagpor végül más csillagokat és bolygókat hoz létre.

mi történik, amikor a csillagok kiégnek?

a kiégési jelenség során látjuk az apró csillogó pontot az égen, mint csillagot. Amikor elfogy a hidrogén üzemanyaga, a mag összehúzódni kezd, és felmelegszik, felfújva egy óriássá.

például a napunk kitágulna a Vénusz pályáján túl, talán egészen a földig! (Erről bővebben alább.)

eközben a mag elég forróvá és sűrűvé válik ahhoz, hogy összeolvadjon a hélium, amely ugyanolyan gyúlékony üzemanyag.

a csillag fenyegetően pulzálni kezd. A következő ezer évben a csillag az egész légkörét elszívja az űrbe, egy csupasz szén-és oxigénmagot hagyva maga után.

az oxigén és a szén később összeomlik, és egy fehér törpecsillagot képez, amely körülbelül akkora, mint a föld, de sokkal sűrűbb.

látsz csillagokat haláluk után?

Igen! Jó esély van arra, hogy az éjszaka nézett csillagok már “halottak”. De a legtöbbjük tökéletesen aktív, és jó ideig az égen marad.

teleszkóp vagy akár erős távcső segítségével láthatjuk ezeket a csillagokat, amelyek több milliárd fényévnyire vannak. Figyelembe véve azt a tényt, hogy egy olyan csillag, mint a Napunk, élettartama körülbelül 10 milliárd év, a csillagok többsége még a távoli galaxisokban is régen meghalhatott volna.

a jó hír az, hogy nem fogy el a csillag. Az idő múlása, amiről az asztrofizikában beszélünk, hatalmas, és messze meghaladja a képzeletünket. Sok új csillag született,de még nem látjuk.

egy csillag átlagos élettartama

a csillagok élettartama nagymértékben változik jellemzőik, például méretük szerint. Például egy olyan csillag, mint a napunk, 10 milliárd évig fog élni, míg egy olyan csillag, amely tízszer akkora, mint a nap, sokkal rövidebb ideig fog élni, mint a nap.

a csillagok többsége több millió évig él, de pontos élettartamuk a tömegüktől függ.

a nagyobb csillagok általában nagyobb ütemben égnek, ezért rövidebb ideig élnek, mint a kisebbek.

a hatalmas csillagok gyorsabban kiégnek az olyan elemek gyors fúziója miatt, mint a hélium. Néhány millió éves fúzió után szupernóvaként robbanhatnak fel. Ez már régóta hangzik, de a kisebb csillagok (mint például a nap) több milliárd évig folytatják a hidrogén fúzióját.

elméletileg a legkisebb csillagok akár billió évig is képesek a hidrogén fúziójára–igen, tényleg! Ez több százezer alkalommal hosszabb lehet, mint a nagyon nagy csillagok.

mi fog történni a napunkkal, amikor meghal?

mint minden más csillag, napunk is kimeríti az üzemanyagát egy nap, és végül meghal.

mivel a földi élet a napfénytől függ, a nap halála jelzi az élet végét a Földön.

a tudósok azt mondják, hogy egy olyan csillag halála, mint a nap, szelíd és rendezett folyamat lesz (nos, viszonylag szólva!).

az időskála hosszú: gondolj legalább 7 milliárd vagy 8 milliárd év múlva.

a napon belüli termonukleáris reakciók megszűnnek, és vörös szuperóriássá válnak. A hőmérséklet drasztikusan emelkedik, és a hő elpárologtatja a földet.

és ez így is van jól, mivel a nap külső rétegei elnyelik a Merkúrt és a Vénuszt, és elérhetnek egészen a földig (vagy akár oda, ahol a föld volt).

a nap leállítja az energia bármilyen formájának felszabadítását, beleértve a fényenergiát is, természetesen.

a Nature Astronomy folyóirat kutatói szerint “a nap szinte pontosan a legkisebb tömegű csillag, amely még mindig látható, bár halvány planetáris ködöt hoz létre.”

és a korábbi napunk ködében lévő összes űrpor egy napon új csillagokat fog szülni, és újra megkezdi a ciklust.

gyakran nehéz szabad szemmel látni a távoli csillagok részleteit. Még a hatalmas galaxisok is, amelyek számtalan csillagot tartalmaznak, hajlamosak összeolvadni.

egy alapteleszkóp vagy jó csillagvizsgáló távcső azonban mindenféle hihetetlen árnyalatot felfed. Olvassa el itt az útmutatónkat, hogy megtudja, a távcső vagy a távcső megfelelő-e az Ön számára.