lehorgonyzott Krisztusban

szeretnéd, ha részt vehetnél egy prédikáló szemináriumon, amelyet Pál apostol vagy Péter apostol tart? Az életet megváltoztatná, ha két ember lábánál ülnénk, akiket Isten csodálatos módon használt a korai egyház életében és növekedésében.

bár nem utazhatunk vissza az időben, hogy találkozzunk az apostolokkal, tanulhatunk a cselekedetek könyvében dokumentált prédikációikból. Az apostolok prédikálásának voltak bizonyos vonásai, amelyek betekintést engednek abba, hogy mit jelent az Ige hirdetése (2timóteusz 4:2) és a keresztre feszített Krisztus hirdetése (1korinthus 2:2).

az alábbiakban néhány megfigyelés található az apostolok prédikációjáról. E jellemzők némelyike átfedi a témát, és kiemeli az apostoli üzenet különböző aspektusait, a módszereket vagy a kapott választ.

reméljük, hogy az apostolok prédikálásban elért eredményei bátorítani fognak téged, miközben Krisztust követed és hirdeted. Az alábbiakban felsorolt jellemzők mindegyike megtalálható az Apostolok Cselekedeteinek könyvében, és a rövidség kedvéért úgy döntöttem, hogy mindegyikhez csak egy példát adok. Arra buzdítalak benneteket, hogy tanulmányozzátok a cselekedetek könyvét és annak minden prédikációját, hogy saját szemetekkel láthassátok azokat.

Az Apostoli prédikáció jellemzői az ApCsel:*

1. Az apostolok prédikációja bibliai volt.

az apostolok történelmi tényként és az ószövetségi szentírásokban megjövendölt tényként látták Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának közelmúltbeli eseményeit. Ez arra késztette őket, hogy gyakran idézzék a szentírást az evangélium hirdetésében.

a bibliai prédikáció két jellemzője:

• stílusosan bemutató volt. Az apostolok nem azért húzták ki a verseket a szövegkörnyezetből, vagy idézték a Szentírást, hogy a napirendjüket szolgálják, hanem világosan és megfelelően elmagyarázták a Szentírás Istentől kapott jelentését hallgatóiknak, és a szívükre alkalmazták. Péter pünkösdi prédikációja az ApCsel 2-ben elmagyarázza Joel és a Zsoltárok részeit, hogy alátámassza azt az állítását, hogy Jézus a megjövendölt messiás.
• a Biblia egyetlen történetét tartotta szem előtt. A Biblia egy könyv, egy történet egy személy; azt mondja a történet Isten megváltás Jézus Krisztus által. Az apostolok prédikációja szem előtt tartotta a Biblia egyetlen történetét, amikor Jézust hirdette az ószövetségi szentírások beteljesedésének: “…amit Isten az összes próféta szája által megjövendölt, hogy krisztusa szenvedni fog, Így teljesedett be” (ApCsel 3: 18, Lásd még 21-26).

2. Az apostolok hirdették Krisztust.

az apostolok prédikációjának középpontjában szégyentelenül Jézus Krisztus állt. Üzenetük Jézus Krisztus munkájából és személyéből állt, és gyakran arra szólította fel a hallgatókat, hogy válaszoljanak Krisztus életet megváltoztató üzenetének következményeire. Ezért mondta később Pál: “hirdetjük őt… “(Kolossé 1:28), és “elhatároztam, hogy semmit sem tudok köztetek, csak Jézus Krisztust és a megfeszített Krisztust” (1korinthus 2: 2).

Íme néhány konkrét dolog, amelyet az apostolok hangsúlyoztak Jézus Krisztusról:

• Jézus, mint Úr. Jézus nem csak egy másik keresztre feszített bűnöző volt—ő az egész teremtés ura, aki megítéli az élőket és a holtakat. A pünkösdi prédikációban Péter A 110. Zsoltár Uraként hirdeti Jézust, és a következőképpen alkalmazza,

“Izráel egész háza bizonyosan tudja meg, hogy Isten urává és Krisztussá tette őt” (ApCsel 2,36).

• Krisztus megfeszített és feltámadt a halálból. Jézus Krisztusként való prédikálása kinyilatkoztatta őt, mint Isten választott Messiását. A keresztre feszített Krisztus prédikálása feltárta a Jézust, aki brutális halált halt a kereszten a mi kedvünkért. A feltámadt Krisztus prédikálása feltárja, hogy legyőzte a halált, és él a mennyben. A keresztre feszített és feltámadt Krisztus prédikálása elmagyarázza, hogyan lehet az embert jóvá tenni Istennel azáltal, hogy Isten engesztelést végez bűneinkért fia halála által. Az emberiség egész történelme és reménysége Jézus Krisztus halálától és feltámadásától függ. ApCsel 17:2-3 részletezi Pál szokását, amely Krisztus keresztre feszítését és feltámadását hirdeti:

“és bement Pál, szokása szerint, és három szombatnapon az írásokból érvelt velük, megmagyarázva és bizonyítva, hogy szükséges, hogy a Krisztus szenvedjen és feltámadjon a halálból, és ezt mondta: “Ez a Jézus, akit hirdetek nektek, a Krisztus.””

• Jézus az egyetlen Megváltó. Az apostolok csak egy megoldást adnak Isten ítéletére, amely az emberiség bűnproblémájából származik: Jézus Krisztus, mint az egyetlen Megváltó.

“és senki másban nincs üdvösség, mert az emberek között nincs más név az ég alatt, amely által üdvözülnünk kellene.”ApCsel 4:12

3. Az apostolok Krisztusba vetett hitet és bűnbánatot hirdettek.

az apostolok azt kívánták hallgatóiknak, hogy higgyenek Jézus Krisztusban és bánják meg bűneiket. Isten ítéletének, az emberi bűnnek és a bűnbánat szükségességének témái visszhangoznak az Apostolok Cselekedeteinek oldalain.

“és megparancsolta nekünk, hogy prédikáljunk a népnek, és bizonyságot tegyünk arról, hogy ő az, akit Isten kijelölt, hogy ítélje az élőket és a holtakat. Minden próféta bizonyságot tesz róla, hogy mindenki, aki hisz benne, az ő neve által kapja meg a bűnök bocsánatát.”ApCsel 10:42-43

az emberek többféle módon válaszoltak az apostolokra. Sokan hittek az evangélium szavában, megtértek, megkeresztelkedtek és hozzáadtak az egyházhoz (2:41, 14:1, 28:24, stb.). Mások hitetlenek voltak, mások pedig aktívan ellenezték az apostolok szolgálatát.

az apostolokra adott vegyes válaszok három példája látható az ApCsel 14:1-2, 17:1-5, 28:23-24.

4. Az apostolok a Szentlélek erejében prédikáltak.

az apostolok hatalmat kaptak, amikor a Szentlélek rájuk jött, ahogyan Jézus megígérte az ApCsel 1:8-ban. A szellem ereje hatással volt a prédikálásukra, és a szavaik szívre vágták a hallgatókat (2:37), és sok embert arra késztettek, hogy higgyenek és elfogadják a szellemet (10:44-45).

“…mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és továbbra is Isten Igéjét beszélték… ” ApCsel 4:31

a Biblia prédikálásának kombinációja a lélek erejével adja a legtöbb erőt. Pál úgy írja le Isten Igéjét, mint “a lélek kardját” (Efézus 6:17). A szellem kardként használja a szót, hogy hatással legyen a hallgatók szívére, pontosan ez az, amit megfigyelünk az apostolok prédikáló szolgálatában.

5. Az apostolok bátran prédikáltak.

a merész prédikálás szorosan kapcsolódik a Szellem által vezérelt prédikáláshoz. Az apostolok nem tehettek mást, mint beszéltek azokról a csodálatos dolgokról, amelyeket láttak és hallottak, miután tanúi voltak a feltámadt Jézusnak és a Szentlélek pünkösdi kiáradásának (ApCsel 4:20). Megmutatták bátorságukat azzal, hogy kijelentették az embereknek bűnösségüket, és bátran tanúskodtak Krisztusnak az uralkodók és hatalmasságok előtt (ApCsel 23-26).

nem sokkal azután, hogy Pál apostol Kereszténygyűlölőből maga is keresztény lett, nagy bátorsággal kezdte hirdetni Jézust (ApCsel 9:27).

6. Az apostolok a hallgatóik helyzetét szem előtt tartva prédikáltak.

az apostolok ismerték hallgatóságukat, és képesek voltak az evangélium hirdetését az egyes csoportokra szabni. A zsidóknak István a zsidó történelmet hirdette (ApCsel 7), a görög athéniaknak Pál Athéni költőket idézett, és egy ismeretlen Isten oltárára utalt, amelyet a városukban ismertek (ApCsel 17).

*az ebben a bejegyzésben szereplő jellemzők Az apostolok evangéliumhirdetésére (kerygma) utalnak, amelyet meg kell különböztetni az evangéliumhirdetést követő tanítástól (didache).