Mi a sajtószabadság – a demokrácia negyedik pillére / ügyvéd Chirag Shah-Blog

mi a sajtószabadság-a demokrácia negyedik pillére

a sajtószabadság minden polgári, politikai és vallási jog palládiuma. Egy demokratikus berendezkedésben a sajtó hídként működhet a kormány és az emberek között. Ez a jog nagyon fontos a kormány megalakulásának szakaszában. A demokrácia nem maradhat fenn e jog nélkül. A sajtó a demokrácia negyedik pillére, amely a szólás-és véleménynyilvánítás szabadságához való jogot gyakorolja.

a jogok az Egyesült Államok alkotmányából származnak. A média szerepe fontos, mint visszacsatolási, expozíciós és csatornázási mechanizmus minden országban. A legtöbb polgár a Média szűrőjén keresztül kap információt arról, hogy mi történik a kormányban, és hogyan érinti őket.

a média hagyományos őrző-védő szerepet is játszott a politikusok, tisztviselők és magánvállalkozások helytelen viselkedésének kivizsgálásában, ezt a szerepet hagyományosan úgy foglalták össze, hogy “vigasztalja a szenvedőket és sújtja a kényelmeseket.”A Média tehát az elszámoltathatóság kulcsfontosságú eszköze, amellett, hogy a kommunikáció eszköze. A Szabad Sajtó és a szabad média, valamint a független igazságszolgáltatás egyike annak a két intézménynek, amely a közéletben és a magánéletben a korrupció elleni erőteljes ellensúlyként szolgálhat.

a sajtószabadságot “olyan fajnak” tekintik, amelynek a véleménynyilvánítás szabadsága nemzetség.”A sajtószabadság a kommunikáció és a véleménynyilvánítás szabadsága a járműveken keresztül, beleértve a különböző elektronikus médiumokat és közzétett anyagokat. Míg az ilyen szabadság többnyire azt jelenti, hogy a túlérő állam nem avatkozik be, annak megőrzését alkotmányos vagy más jogi védelem útján lehet elérni.

az indiai alkotmány 19.cikke(1) bekezdésének a) pontja egyszerűen kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van a szólás-és véleménynyilvánítás szabadságához. A kísérő cikk 19. cikkének (2) bekezdése ezt a jogot úgy minősíti, hogy előírja, hogy az állam ésszerű korlátozásokat szabhat ki gyakorlására:

  1. India szuverenitása és integritása érdekében
  2. az állam biztonsága
  3. baráti kapcsolatok külföldi államokkal
  4. közrend
  5. tisztesség vagy erkölcs, vagy a bíróság megvetésével kapcsolatban
  6. rágalmazás vagy bűncselekményre való felbujtás

az indiai alkotmány, bár nem említi a “sajtó” szót, rendelkezik a “szólás-és véleménynyilvánítás szabadságához való jogról” (19.cikk(1) bekezdés a) pont). Ezt a jogot azonban a (2) almondat korlátozza, amely szerint ez a szabadság korlátozható “India szuverenitása és integritása, az állam biztonsága, a külföldi államokkal való baráti kapcsolatok, a közrend, a tisztesség megőrzése, az erkölcs megőrzése, megvetéssel, bírósággal, rágalmazással vagy bűncselekményre való felbujtással kapcsolatban”. A sajtószabadság korlátozására olyan törvényeket alkalmaztak, mint a hivatalos titkokról szóló törvény és a terrorista tevékenységek megelőzéséről szóló törvény.

a 19.cikk(1) bekezdésének a) pontjára vonatkozó bármely korlátozás csak akkor érvényes, ha három feltétel teljesül – a joghatóság által támogatott, a szóban forgó törvény a 19. cikk (2) bekezdésében meghatározott megengedett korlátozások egy vagy több fejére vonatkozik; és
a korlátozás ésszerű. Szükséges továbbá, hogy a korlátozás elrendelésének eljárása és módja igazságos, tisztességes és ésszerű legyen.

média: A demokrácia negyedik pillére

a demokráciáról szólva a politológusok és szakértők mindig azt mondják, hogy a demokráciának négy pillére van: az igazságszolgáltatás, a végrehajtó hatalom, a törvényhozás és a Média. Több működő igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás intézményeként a végrehajtó hatalom inkább a kormányhoz tartozik, míg a törvényhozás olyan intézmény, amely törvényeket hoz és felügyeli a kormány teljesítményét.

a Média a demokratikus társadalom fontos és elválaszthatatlan része. Valójában a demokrácia negyedik pillérének nevezik. Az elektronikus média megjelenése előtt a nyomtatott média fontos szerepet játszott az információk terjesztésében az emberek számára. Az évek során a média széles skáláját, például a sajtót, az előadóművészetet, a televíziót, a rádiót és a filmeket használták a kommunikációhoz.

továbbá a negyedik pillér, amely szintén nagyon fontos a médiában. Miért tekinthető a média a demokrácia negyedik pillérének? Mert az emberek gyakran azt feltételezik, hogy a Média semlegesebb és mentes az államhatalom elemeitől, szemben az előző három pillérrel, amelyek mind a hatalomra irányultak. A média nemcsak hírforrás, hanem az emberek hordozójának és szerelvényeinek hangja is. A média gyakran a demokrácia három pillérének elnyomásának eszközévé is vált.

a demokrácia infrastruktúrájának támogatásához minimális számú pillér szükséges. Ha hidat akar építeni, vannak mérnöki alapelvek, amelyeket be kell tartani. Hasonlóképpen, a demokrácia felépítésének hét fő pillére van:

  1. választások
  2. politikai tolerancia
  3. a jogállamiság
  4. a véleménynyilvánítás szabadsága (ez magában foglalja a sajtó)
  5. elszámoltathatóság és átláthatóság
  6. decentralizáció
  7. Civil társadalom

de a demokrácia, ellentétben a hídépítéssel, nem csak tudomány, hanem a lehetséges művészete is. A demokrácia fenntartásának negyedik pillére a véleménynyilvánítás szabadsága. Amit a civil társadalom tagjai elmondhatnak, kinyomtathatnak, terjeszthetnek és megvitathatnak, az egy politikai rendszer demokratikus jellegét jelzi. A szabad sajtó a véleménynyilvánítás szabadságának egyik mércéje egy társadalomban.

az újság nemcsak tényeket közöl, hanem vezércikkein keresztül a tények és a vélemények értelmezését is adja, valamint eszméket és ideológiákat terjeszt. A sajtót ezért helyesen írták le negyedik birtokként.

bár egyetlen demokráciának sincs abszolút szólásszabadsága, hacsak az állampolgároknak nincs joguk kifejezni magukat a politikai folyamatban, egyetlen kormányt sem lehet felelősségre vonni tetteiért. Minden ország korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A lényeg az, hogy a politikai erők ne éljenek vissza ezekkel a korlátozásokkal a kormányzás integritását befolyásoló politikák és intézkedések nyilvános ellenőrzésének korlátozására. Például, ha a büntetőjogi rágalmazási törvények hatékonyan megakadályozzák a szabálytalanságok vagy a korrupció bejelentését, a demokrácia csökken. Ezért nagyon szükséges korlátozni ennek a befolyásos intézménynek a hatáskörét.

“a sajtószabadság nem abszolút, korlátlan és korlátlan mindenkor és minden körülmények között, mivel zavarhoz és anarchiához vezetne.”Mi vagyunk a demokratikus ország része, ahol az állampolgár minden egyben van, és a kormányon fékeknek és egyensúlyoknak kell lenniük, és a Média ezt a szerepet játszik a kormány ellenőrzésében és egyensúlyában. Abraham Lincon a demokrácia definícióját így fogalmazta meg: “a demokrácia a nép, a népért és a nép által.”

a médiát a demokrácia egyik pillérének tekintik. A médiának nagy szerepe van a társadalomban. A média létfontosságú szerepet játszik a társadalom véleményformálásában, és képes megváltoztatni az egész nézőpontot, amelyen keresztül az emberek érzékelik a különböző eseményeket. A Média dicséretet érdemel egy olyan trend elindításáért, ahol a média aktív szerepet játszik a vádlottak horoghoz juttatásában.

média és fejlesztés

a Média valódi változást hozhat a szegény és hátrányos helyzetű emberek életében azáltal, hogy:

  • az emberek tudatosítása jogaikról és jogosultságaikról;
  • az emberek kormányzati programokhoz, programokhoz és juttatásokhoz való hozzáférésének lehetővé tétele;
  • az emberek tudatosítása a politikai kérdésekről és lehetőségekről, valamint a vita ösztönzésének elősegítése;
  • a nyilvánosság oktatása társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kérdésekről;
  • az intézményi hiányosságokra való figyelem felhívása – korrupció, csalás, pazarlás, hatékonysághiány, kronyizmus, nepotizmus, hatalommal való visszaélés és hasonlók;
  • a bevált gyakorlatok, a tudásforrások cseréjének, a jobb technológiához és a jobb választásokhoz való hozzáférés előmozdítása;
  • nyomásgyakorlás a kormányzati teljesítmény, elszámoltathatóság és minőség javítása érdekében, például a szolgáltatásnyújtás terén; és
  • diszkurzív teret biztosít a polgárok számára a kormányzási folyamat más szereplőivel való párbeszédhez.

Leave a Reply