napi idők
a minap egy online taxival utaztam az iskolámból otthonba, amikor a sofőr megkérdezte tőlem: “Mit csinálsz?”Mondtam neki, hogy A-szinteket csinálok, és a zavart arcreakciója zavartságot jelentett. Miután újra felmérte a megjelenésem, megkérdezte tőlem, “miben különbözik az FS-től.C?”Ez a kérdés azt a zavart ábrázolja, amely nemzeteink elméjében uralkodik.
az O szintek a Cambridge-i Egyetem által kínált középiskolai végzettség, amely egyenértékű a Pakisztánban kínált érettségivel. Következésképpen az A-szint magasabb középiskolai végzettség, amely megegyezik az itt kínált középfokú végzettséggel, Pakisztánban.
erre a kérdésre gyakran az a rendszeres válasz, hogy az O/A szintek inkább ‘fogalmi’, mint a helyi tanfolyamok. Bár ez nem helytelen, vannak más dolgok is, amelyek megkülönböztetik a két rendszert. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb a diákok mentalitása.
az A-szint és egy középfokú tanuló lehet azonos korú, de mentálisan az A – szintű hallgató sokkal érettebb. Ez részben azért van, mert a tanfolyam a brit oktatási rendszer, és részben azért, mert a különbség a környezetben a szintek és középfokú Kollégium. Mint a szintű hallgató, ez a dolog az elmédbe kerül, hogy függetlenné kell válnod, és nem csak a szüleidre kell támaszkodnod az egyetemi programodban. Erősen ajánlott munkát kezdeni vagy valamilyen vállalkozói tevékenységet folytatni az egyetemre való belépés előtt.
míg a helyi rendszerünk esetében a helyzet majdnem az ellenkezője, ahol ahelyett, hogy függetlenné válnának, a hallgatóknak azt mondják, hogy szüleik nem csak az egyetemi programjukért fizetnek, hanem a posztgraduális tanulmányaikért is. Egy másik tévhit, amely gyakran érvényesül a középhaladó hallgatók fejében, az, hogy legalább a Mesterképzésüket el kell végezniük a jó munka elérése érdekében, ami teljesen valótlan.
a tanítás és a tanulás módszere is eltérő a két rendszer között. Valójában az O/A szintek konceptuálisabbak, ami azt jelenti, hogy ez a rendszer nem csupán azt követeli meg a hallgatóktól, hogy memorizálják tankönyveiket. Inkább a fő cél annak biztosítása, hogy a hallgatók megértsék az olvasottakat, amelyekre olyan módon tesztelik őket, hogy nemcsak a könyves ismeretekre utalnak, hanem a hallgatók személyes véleményük alapján elemzik a helyzetet.
az érettségi és a köztes rendszer ebben a tekintetben messze elmarad, mivel hisz abban, amit közismert nevén ‘ratta’ – nak vagy egy rote tanulási rendszernek neveznek, ahol a végső cél az, hogy valamit annyiszor ismételjen meg, hogy a hallgató elkezdi memorizálni. Így a vizsga csak azt követeli meg a hallgatóktól, hogy újra előállítsák azt, amit megjegyeztek. Ez megmagyarázza, hogy az SSC és a HSC hátterű emberek miért nem rendelkeznek elegendő tudással annak ellenére, hogy befejezték az Alapképzésüket.
sajnos az oktatási rendszerünkben hatalmas kiskapuk vannak, és ennek egyik példája az, hogy az intézményben követett oktatási rendszer meghatározza annak minőségét. Ezért minden olyan intézmény, amely O/A szintet kínál, tekintélyesnek tekinthető, és prémium árat számít fel szolgáltatásaiért, és azt állítja, hogy hallgatóit teljesen civilizált emberekké ápolja.
bár ez nem feltétlenül igaz, egy dolog biztos, egy diák az úgynevezett ‘top iskolák’ határozottan magabiztosabb, mint egy diák egy állami iskola. Ami még elkeserítőbb, hogy Pakisztán legjobb magániskolái mind leányvállalatot nyitottak az alacsony és közepes jövedelmű csoport, valamint az érettségi és a középszintű közönség ellátására, és kettős mércéjükről kiderül, amikor csúcsminőségű szolgáltatásokat kínálnak kiemelt projekt hallgatóiknak, miközben a leányvállalataik diákjai nem részesülnek ugyanolyan bánásmódban. Ez azt jelenti, hogy az oktatás vált üzleti társadalmunkban, ahol az iskolák működnek magán profittermelő vállalkozások és versenyeznek egymással keresni a legmagasabb nyereséget. Úgy gondolom, hogy az oktatási rendszer követése ellenére az oktatás színvonalának mindenütt azonosnak kell lennie.
ennek a cikknek a célja nem a helyi oktatási rendszer kigúnyolása, hanem a hatóságok ébresztése. Fel kell újítaniuk nemzeti oktatási rendszerünket, és más rendszerek szintjére kell emelniük, hogy országunknak egységes oktatási rendszere legyen. Ennek elmulasztása pusztító következményekkel járna. Pakisztánban már egyenlőtlen a vagyon eloszlása, ha országunk összes hallgatója nincs egy oldalon, akkor fel kell készülnünk a közelgő társadalmi-gazdasági válságra.
az író az LGS, JT A-szintű hallgatója.
Leave a Reply