nominális vs ordinális adatok: meghatározás és példák

az adattudományokkal való munka során meg kell értenünk, mi a különbség a ordinális és a nominális adatok között, mivel ez az információ segít kiválasztani az adatok helyes felhasználását.
az adattudós eldönti, hogyan kell meghatározni, hogy milyen típusú adatelemzést kell alkalmazni annak alapján, hogy az adatkészlet névleges vagy rendes.

ezen az oldalon megtudhatja:

• mi a névleges adat és mi a rendes adat?
  Definíció és példák
• névleges VS ordinális adatok: főbb különbségek
• összehasonlító táblázat: infografika PDF-ben.

a névleges és a sorszám az adatmérés két különböző szintje. A változók mérési szintjének megértése létfontosságú képesség, ha az adatok területén dolgozik.

más szavakkal fogalmazva: az adatok címkézésének módjait “mérlegeknek”nevezik. Valójában négy mérési skála létezik: névleges, ordinális, intervallum és Arány. Ezek egyszerűen a különböző típusú változók kategorizálására szolgáló módszereket képviselik.

Névleges Adatok: Meghatározás, példák, Főbb jellemzők

először tisztázzuk, hogy a névleges adatskálákat egyszerűen a változók címkézésére használják, bármilyen mennyiségi érték nélkül. A “Névleges” név a Latin “nomen” szóból származik, ami “nevet” jelent.

határozzuk meg:

a névleges adatok azok az elemek, amelyeket egy egyszerű elnevezési rendszer különböztet meg. Ezek numerikus érték nélküli adatok, például szakma. A névleges adatok csak megneveznek egy dolgot anélkül, hogy más számozott tételekhez kapcsolódó megrendelésre alkalmaznák.

a nominális adatok és változók legnépszerűbb gondolkodásmódja az, hogy csak megnevezik őket.

a névleges adatokat kategorikus adatoknak is nevezzük. A névleges skálán az alanyokat csak különböző kategóriákba sorolják. Az e kategóriákba csoportosított értékeknek nincs értelmes sorrendjük. Nincs hierarchia. Például a nem és a foglalkozás nominális szintértékek.

tehát összegezzük a nominális adatok és változók legfontosabb jellemzőit:

töltse le a fenti infografikát PDF formátumban

• a névleges adatok nem számszerűsíthetők.
• szintén nem rendelhető semmilyen típusú megrendeléshez.
• az értékek csak külön kategóriákhoz vannak hozzárendelve.
• ezeknek a kategóriáknak nincs értelmes sorrendjük.

a névleges skála

a névleges skála a nem numerikus adatokat kategóriákba sorolta. Tulajdonképpen, a névleges skálákat csak “címkéknek” lehetne nevezni.”A névleges skálák kölcsönösen kizárják egymást (nincs átfedés), és nincs számszerű anyaguk.

például: országok kontinensekbe helyezése. Példa: Bulgária Egy európai ország.

érdekes megjegyzés: a csak két kategóriájú névleges skálát (például nő/férfi) “dichotómnak” nevezzük.”

példák a névleges adatokra:

töltse le a fenti infografikát PDF formátumban

• Nem (Nők, Férfiak)
• vallás (muszlin, buddhista, keresztény)
• hajszín (szőke, barna, barna, vörös stb.)
• ház stílus (Ranch Ház, modernista, Art Deco)
• családi állapot (házas, egyedülálló, Özvegy)
• etnikum (spanyol, ázsiai)
• szemszín (Kék, Zöld, Barna).

amint a fenti példákból látható, a kategóriáknak nincs belső sorrendje. A szemszín egy kategorikus változó, amelynek néhány kategóriája van (kék, zöld, barna), és ezeket nem lehet a legmagasabbtól a legalacsonyabbig rendelni.

valójában sok piaci szegmentációs példa alapul szolgál a névleges skálák és mérések létrehozásához.

Sorszámadatok: meghatározás, példák, Főbb jellemzők

ha sorszámadatokat kell meghatároznunk, meg kell mondanunk, hogy a sorszám azt mutatja, hogy egy szám hol van sorrendben. Ez a döntő különbség a névleges adatokkal szemben.

a Sorszámadatok olyan adatok, amelyeket a skálán elfoglalt helyzetük alapján valamilyen sorrendbe helyeznek. Például jelezhetik a fölényt. Az aritmetikát azonban nem lehet sorszámokkal elvégezni, mert ezek csak szekvenciát mutatnak.

az ordinális adatokat és változókat “között” kategorikus és kvantitatív változóknak tekintjük. Más szavakkal, az ordinális adatok kategorikus adatok, amelyekre az értékeket megrendelik.
a névleges adatokkal összehasonlítva a második olyan kategorikus adat, amelyre az értékeket nem lehet megrendelni.

a sorszámok és értékek a névleges információk mellett egy irányt is jeleznek.

számokat is rendelhetünk a sorszámokhoz, hogy megmutassuk relatív helyzetüket. De nem tudunk matematikát csinálni ezekkel a számokkal. Például: “első, második,harmadik … stb.”Ezt szem előtt tartva nem kezelhetjük a rendes változókat, mint a kvantitatív változókat.

ordinális változókat használunk olyan adatok leírására, amelyeknek valamilyen rendérzéke van. Nem lehet azonban biztos abban, hogy a szekvenciális értékek közötti intervallumok egyenlőek-e.

tehát összegezzük a rendes adatok legfontosabb jellemzőit:

töltse le a fenti infografikát PDF formátumban

• a Sorszámadatok valamilyen sorrendbe kerülnek.
• a sorszámok csak a sorrendet mutatják.
• számokat rendelhetünk a sorszámokhoz.
• nem végezhetünk aritmetikát sorszámokkal.
• nem tudjuk, hogy az értékek közötti különbségek egyenlőek-e.

Sorszámmérlegek

ahogy kitalálod, a sorszámmérlegek sorszámadatok. A rendes skálákban az érték sorrendje fontos. Az egyes értékek közötti különbségek nem igazán ismertek és nem fontosak.

segít meghatározni, hogy az elemnek több vagy kevesebb vonása van-e egy másik elemhez képest.

az ordinális skála legnépszerűbb példái a foglalkozási státusz, a versenyek és versenyek résztvevőinek rangsorolása, az iskolai osztályok rangsorolása: 1., 2., 3. stb.

az adatgyűjtési módszerekben és a piackutatásban az ordinális skálákat széles körben használják a relatív észlelések, preferenciák és vélemények mérésére.

példák a sorszámokra:

töltse le a fenti infographic PDF

• az első, második és harmadik személy a versenyt.
• oktatási szint az általános iskolai oktatás értékeivel, középiskolai végzettséggel,
  főiskolai végzettséggel.
• amikor egy vállalat arra kéri az Ügyfelet, hogy értékelje az értékesítési tapasztalatokat 1-10 skálán.
• amikor az ügyfelek a márkákat preferenciáik alapján rangsorolják.
• Fizetési sávok egy társaságban, amint azt az A, B, C és D jelzi.
• Levélosztályok: A, B, C stb.
• gazdasági helyzet: alacsony, közepes és magas.
• amikor felmérést végez, és arra kéri a válaszadókat, hogy fejezzék ki elégedettségüket e szavak megválasztásával: nagyon elégedett, elégedett, semleges, elégedetlen, nagyon elégedetlen.
• amikor a válaszadónak 1-től 3-ig kell értéket adnia egy nyilatkozathoz. Gyakran használják az “egyetért, semleges, nem ért egyet” szavakat.

amint a fenti példákból látható, a sorszám skála az elemek relatív helyzetét mutatja, de nem az elemek közötti különbségeket.

Összehasonlító Táblázat: Nominális vs ordinális adatok

a nominális és ordinális adatok fontos szerepet játszanak a statisztikai és adattudományokban.

tudnia kell, hogy mit tehet a rendes és névleges adatokkal. Tudnia kell, hogyan kell mérni őket. A két mérési skála (ordinális és névleges) magától a változótól függ.
a változók mérési szintjének ismerete sok üzleti helyzetben fontos. A mérési skálák mindegyike eltérő részletességgel rendelkezik. A névleges skálák biztosítják a legkevesebb részletet. Másrészt a rendes skálák nagyobb részletességgel rendelkeznek.

a névleges és a rendes adatok közötti különbség megértése számos hatással jár, például: befolyásolja az adatok elemzésének módját vagy az elvégzendő piacelemzési módszereket.

töltse le ingyen a következő összehasonlító táblázatot/infografikát PDF-ben: névleges adatok vs Sorszámadatok