osztály és objektumok Jávában Hindi nyelven -++?

osztály és objektum Java nyelven Hindi nyelven

Java ++ objektum-orientált programozás++. जावा में osztály और tárgyak का प्रयोग करके program को design किया जाता है. Az objektum fizikai entitás, valamint logikai entitás, míg az osztály csak logikai entitás.

például-a való életben az autó tárgy. az autónak olyan tulajdonságai vannak, mint: – szín és méret. És vannak olyan módszerei,mint a hajtás és a fék.

tehát nézzük át őket részletesen. Először is az osztályról fogunk olvasni.

osztály a Java-ban

osztály egy prototípus, amelyet egy felhasználó definiál, amelyből objektumokat hoz létre.
más szavakkal: “az osztály olyan objektumok halmaza, amelyek azonos tulajdonságokkal rendelkeznek . Ez egy tervrajz, amelyből objektumok jönnek létre. Ez egy logikai entitás. Nem lehet fizikai.”

Java osztály szabályai (Java osztály szabályai) –

általában a következőket követik, amikor egy osztályt Java-ban deklarálnak.

  • módosítók-egy osztálynak csak nyilvános vagy alapértelmezett hozzáférése lehet. (Kattintson olvasni hozzáférés módosítók teljes.)
  • class keyword – a class kulcsszó létrehozásához használt osztály.
  • Osztály neve – nevének nagybetűvel kell kezdődnie.
  • Superclass (szülő osztály) – egy osztály csak egy szülő osztályt bővíthet. Ehhez az extends kulcsszót használják.
  • test-osztály test belsejében curlybraces {}. a curlybraces belsejében változók és metódusok találhatók.

tartalmazhat osztálymezőket, metódusokat, konstruktorokat és blokkokat.

Java osztály szintaxisa–

class ClassName { // fields // methods}

egy egyszerű példa az osztályra –

feltételezi, hogy a tanuló egy osztály, a tanuló neve, a tekercs száma és az életkor mezők, az info() pedig egy módszer.

class Student{ String name; int rollno; int age;void info(){ // some code}}

objektum a Java-ban

az objektum egy osztály példánya. az objektum az osztályt képviseli.

más szavakkal: “azt az entitást, amelynek állapota és viselkedése van, objektumnak nevezzük. Például-autó, toll, asztal, szék, kerékpár és mobil stb. Lehet fizikai vagy logikai.”

egy objektum a következő jellemzőkkel rendelkezik:-

  1. állapot-ezt az objektum attribútumai képviselik. Bemutatja az objektum tulajdonságait is.
  2. viselkedés-ezt az objektum módszerei képviselik.
  3. identitás – ez az objektum egyedi nevet ad, és egy objektumot interaktívvá tesz más objektumokkal.

a Való Világban a mobiltelefon olyan objektum, amely olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szín, a költség és a név, míg viselkedése:- Hívás, Csevegés stb. Tehát azt mondhatjuk, hogy az objektum egy valós világbeli entitás.

tárgy 6–

  • 6. tárgy, valós világbeli entitás, stb.
  • xhamsterfutási idő entitás (Ft).
  • objektum, entitás, állam, viselkedés, viselkedés, stb.
  • एक objektum, osztály का एक például होता है.

objektum létrehozása

egy objektum egy osztályból jön létre, ahogy korábban mondtam. A Java-ban az új kulcsszó objektumok létrehozására szolgál.

objektum létrehozása egy osztályból a következő három lépésből áll:-

  • deklaráció-a változó, a változó deklarálja, hogy a változó.
  • Létrehozási – új kulcsszó का प्रयोग tárgy को létre करने के लिए किया जाता है.
  • Inicializálás – अंत में, इसमें új के बाद osztály neve और zárójel लगाया जाता है. जिसका मतलब है कि – objektum को inicializálni करने के लिए osztály के kivitelező को hívás करना.

Java object syntax –
className variable_name = new className();

example – class and Object létrehozása

az alábbiakban egy példa az objektum és osztály létrehozására.

public class Student{ String name;int rollno;int age; void info(){System.out.println("Name: "+name);System.out.println("Roll Number: "+rollno);System.out.println("Age: "+age);} public static void main(String args) {Student std = new Student();// Accessing and property valuestd.name = "Pankaj";std.rollno = 33;std.age = 24;// Calling methodstd.info();}}

kimenet –
név: Pankaj
tekercs száma: 33
Kor: 24

a fenti példában létrehoztuk a tanuló nevű osztályt. Három változó van-név, rollno és kor ebben a tanulói osztályban. És van egy info() módszer. Itt a Main () módszert használtuk a hallgatói osztály objektumainak létrehozására.

hány módon lehet objektumokat létrehozni a Java – ban?

जावा में tárgyak को निम्नलिखित तरीकों से létre किया जा सकता है:-

  • új kulcsszó के द्वारा
  • newInstance() metódus के द्वारा
  • clone() a módszer के द्वारा
  • Deserialization के द्वारा
  • gyári módszer के द्वारा

Névtelen objektum

Névtelen का मतलब होता है – जिसका कोई नाम नही होता. A hivatkozással nem rendelkező objektumot anonim objektumnak nevezzük.

  • azonnali módszerhívásra használják őket.
  • ezek a módszerhívás után megsemmisülnek.
  • sok könyvtárban használják őket, például a – AWT könyvtár.

példa erre:-

class Calculation{ void fact(int n){ int fact=1; for(int i=1;i<=n;i++){ fact=fact*i; } System.out.println("factorial is "+fact); } public static void main(String args){ new Calculation().fact(5); } } 

620 faktoriális.

Különbség Osztály Objektum Hindi

इनके मध्य अंतर निम्नलिखित है:-

tárgy osztály
ऑब्जेक्ट, क्लास का एक például होता है. class एक tervrajz होती है जिसमें से tárgyak को létre किया जाता है.
object 6. valós entitás, – Pen, laptop, mobil, billentyűzet, stb. osztály ons objects++.
6.fizikai entitás. xhamsterlogikai entitás.
tárgy को ज्यादातर új kulcsszó का प्रयोग करके létre किया जाता है.A osztály deklarálása a class kulcsszóval történik.
az objektumokat nagyon gyakran lehet létrehozni. osztály deklarálása csak egyszer történik meg
amikor egy objektum jön létre, akkor kiosztott memória. xhamstereket hozunk létre.
जावा में tárgy को létre करने के बहुत सारें तरीके होते है. ++ :- Új kulcsszó, newinstance() , clone() módszer, gyári módszer stb. xhamsteren. इसके लिए osztály kulcsszó का használja होता है.
  • adattípusok Java-ban Hindi nyelven
  • módszer túlterhelés (overloading)?

Leave a Reply