térd ortézisek a patellofemorális fájdalom szindróma kezelésére

háttér: a patellofemorális fájdalom szindróma (PFPS) fájdalmas mozgásszervi állapot, amelyet a térdízület elülső (elülső) és retropatelláris régiójában (mögött) elhelyezkedő térdfájdalom jellemez. Különböző nem operatív beavatkozásokat javasolnak ennek az állapotnak a kezelésére. A térd ortéziseit (térdmerevítők, ujjak, hevederek vagy kötszerek) a térd felett viselik, és úgy gondolják, hogy segítenek csökkenteni a térd fájdalmát. Használhatók elszigetelten vagy más kezelések, például testmozgás vagy nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek mellett.

célkitűzések: a térd ortézisek (térdmerevítők, ujjak, hevederek vagy kötszerek) hatásainak (előnyeinek és ártalmainak) felmérése a PFPS kezelésére.

keresési módszerek: Kerestük a Cochrane csont, ízületi és izom Trauma csoport specializált regiszter (11 Május 2015), A Cochrane központi regiszter kontrollált vizsgálatok (Központi) (a Cochrane Library 2015 Issue 5), MEDLINE (1946-8 május 2015), EMBASE (1980-2015 hét 18), SPORTDiscus (1985-11 május 2015), AMED (1985-8 május 2015), CINAHL (1937 to 11 Május 2015), Pedro (1929 június 2015), trial nyilvántartások és konferencia Proceedings.

kiválasztási kritériumok: randomizált és kvázi-randomizált kontrollos klinikai vizsgálatok, amelyek a térd ortéziseit értékelik PFPS-ben szenvedő betegek kezelésére. Elsődleges eredményeink a fájdalom és a funkció volt.

adatgyűjtés és elemzés: két áttekintő szerző egymástól függetlenül értékelte a jogosultsági tanulmányokat, értékelte az elfogultság tanulmányi kockázatát és kivont adatokat. Kiszámítottuk az átlagos különbségeket (MD), vagy ahol különböző skálákból származó adatokat gyűjtöttünk össze, standardizált átlagos különbségeket (SMD) 95% – os konfidencia intervallummal (CI) a folyamatos kimenetel és a kockázati arány (RR) 95% – os CIs-vel a bináris kimenetel esetében. Az adatokat a rögzített effektus modell segítségével gyűjtöttük össze.

fő eredmények: Öt vizsgálatot vontunk be (amelyek közül az egyik kvázi randomizált volt), amelyek 368 PFPS-ben szenvedő ember eredményeit jelentették. A résztvevőket három vizsgálatban egészségügyi klinikákból toborozták, a másik két vizsgálatban pedig katonai toborzók voltak. Bár egyetlen kísérlet sem toborzott olyan résztvevőket, akiket elit vagy profi sportolóknak minősítettek, a katonai kiképzés intenzív testmozgást tartalmaz. Mind az öt vizsgálatban nagy volt az elfogultság kockázata, beleértve a teljesítmény-elfogultságot is, amely tükrözi a résztvevők és a gondozók elvakításának logisztikai problémáit. A besorolási fokozat módszerével értékelve az összes jelentett eredményre vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok nagyon gyenge minőségűek. Ez azt jelenti, hogy nagyon bizonytalanok vagyunk az eredményekkel kapcsolatban.A vizsgálatok három különböző típusú összehasonlítást fedtek le: térd ortézis és gyakorlatok egyedül a gyakorlatokkal szemben; az egyik típusú ortózis a másikkal szemben; és térd ortózis a gyakorlatokkal szemben. Egyetlen vizsgálat sem értékelte a térd ortózisának módját, például azt, hogy az ortézist egész nap viselték-e, vagy csak fizikai aktivitás közben. Két kísérletnek két csoportja volt; két kísérletnek három csoportja volt; egy kísérletnek pedig négy csoportja volt.Mind az öt vizsgálat összehasonlította a térd ortózisát (térdhüvely, térdmerevítő vagy patelláris heveder) a kezelés nélküli kontrollcsoporttal szemben, minden résztvevő gyakorlatokat kapott, akár katonai kiképzési programon, akár otthoni edzésprogramon keresztül. Nagyon alacsony minőségű bizonyíték van arra, hogy nincs klinikailag fontos különbség a két csoport között rövid távú (2-12 hetes követés) térdfájdalom a vizuális analóg skála alapján (0-10 pont; a magasabb pontszámok rosszabb fájdalmat jelentenek): MD -0,46 a térd ortéziseinek kedvez, 95% CI -1,16-0,24; P = 0,19; 234 résztvevő, 3 vizsgálat). A klinikailag fontos különbség hasonló hiányát találták a térd működésében (183 résztvevő, 2 vizsgálat). A vizsgálatok egyike sem számolt be az életminőségi intézkedésekről, az erőforrás-felhasználásról vagy a résztvevők elégedettségéről. Bár két vizsgálat számolt be a sportra vagy a foglalkozási részvételre gyakorolt hatásról, az egyik vizsgálat (35 résztvevő) nem szolgáltatott adatokat kezelési csoportonként a sporttevékenység folytatásáról, a másik pedig csak a térdfájdalom miatti katonai kiképzés elhagyásáról számolt be (mindkét esetben térd ortézist osztottak ki). Egy vizsgálat (59 résztvevő, 84 érintett térd) csak a két térd ortézisében (mindkettő térdhüvely volt) jelentkező nemkívánatos eseményeket rögzítette csoportok, 16 térdről számoltak be (a 44 térd 36% – a) kellemetlen érzés vagy bőr kopás.Három kísérlet nagyon alacsony minőségű bizonyítékot szolgáltatott a különböző típusú térd ortézisek egyetlen összehasonlításáról: térdmerevítő a térdhüvellyel szemben (63 résztvevő), térdkalács heveder térdhüvellyel (31 résztvevő), és térdhüvely patelláris gyűrűvel szemben csak térdhüvellyel (44 térd). A három vizsgálat egyike sem talált fontos különbséget a fájdalom térd ortézisének két típusa között. Az egyik vizsgálat nem talált klinikailag jelentős különbséget a térdvédő és a térdhüvely között. A három vizsgálat egyike sem számolt be az életminőségről, az erőforrás-felhasználásról vagy a résztvevők elégedettségéről. Az egyik vizsgálat, amely összehasonlította a patella hevedert egy térdhüvellyel, arról számolt be, hogy mindkét résztvevő térdfájdalom miatt abbahagyta a katonai kiképzést, térdhüvelyt osztottak ki. Egy rosszul jelentett vizsgálat háromszor annyi térdet talált káros hatásokkal (kellemetlen érzés vagy bőr kopás) azoknál, akiknek térdvédője van patella gyűrűvel, mint azoknál, akiknek csak térdhüvelyük van.Az egyik vizsgálat összehasonlította a térd ortézist (térdmerevítő) a testmozgással (66 résztvevő). Nagyon alacsony minőségű bizonyítékot talált arra, hogy nincs klinikailag fontos különbség a két beavatkozási csoport között a fájdalom vagy a térd működésében. A vizsgálat nem számolt be az életminőségről, a sportra vagy a foglalkozási részvételre gyakorolt hatásról, az erőforrás-felhasználásról, a résztvevők elégedettségéről vagy szövődményeiről.

a szerzők következtetései: Összességében ez az áttekintés bizonyítékot talált a térd ortézisek PFPS kezelésére történő használatáról. Van azonban nagyon alacsony minőségű bizonyíték a klinikailag heterogén vizsgálatokból különböző típusú térd ortézisek (térdmerevítő, hüvely és heveder), hogy a térd ortézis használata nem csökkentette a térd fájdalmát vagy javította a térd működését rövid távon (három hónap alatt) felnőtteknél, akik szintén edzésprogramon estek át a PFPS kezelésére. Ez rámutat arra, hogy jó minőségű, klinikailag releváns kutatásokra van szükség a PFPS kezelésére általánosan elérhető térd ortézisek használatáról.