véletlenszerű hozzárendelés a kísérletekben
a kísérleti kutatásban a véletlenszerű hozzárendelés egy módja annak, hogy a mintából származó résztvevőket randomizálás segítségével különböző kezelési csoportokba helyezzék.
egyszerű véletlenszerű hozzárendeléssel a minta minden tagjának ismert vagy egyenlő esélye van arra, hogy kontrollcsoportba vagy kísérleti csoportba kerüljön. Az egyszerű véletlenszerű hozzárendelést használó tanulmányokat teljesen randomizált terveknek is nevezik.
a véletlenszerű hozzárendelés a kísérleti tervezés kulcsfontosságú része. Segít abban, hogy minden csoport összehasonlítható legyen a vizsgálat kezdetén: a köztük lévő különbségek véletlenszerű tényezőknek tudhatók be.
miért számít a véletlenszerű hozzárendelés?
a véletlenszerű hozzárendelés fontos része a kontrollnak a kísérleti kutatásban, mert elősegíti a kísérlet belső érvényességének megerősítését.
kísérletekben a kutatók manipulálnak egy független változót, hogy felmérjék annak hatását egy függő változóra, miközben más változókat szabályoznak. Ehhez gyakran egy független változó különböző szintjeit használják a résztvevők különböző csoportjai számára.
ezt csoportok közötti vagy független mértéktervezésnek nevezzük.
a résztvevők három csoportját használja, amelyek mindegyike eltérő szintű független változót kap:
- egy kontrollcsoport, amely placebót kapott (nincs dózis),
- egy kísérleti csoport, amely alacsony dózist kapott,
- egy második kísérleti csoport, amely nagy adagot kapott.
a véletlenszerű hozzárendelés segít abban, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kezelési csoportok nem különböznek szisztematikus vagy elfogult módon a kísérlet kezdetén.
ha nem használ véletlenszerű hozzárendelést, előfordulhat, hogy nem tudja kizárni az eredmények alternatív magyarázatait.
- a kávézókból toborzott résztvevőket a kontroll csoportba helyezik,
- a helyi közösségi központokból toborzott résztvevőket az alacsony dózisú kísérleti csoportba helyezik,
- az edzőtermekből toborzott résztvevőket a nagy dózisú csoportba helyezik.
ilyen típusú hozzárendeléssel nehéz megmondani, hogy a résztvevők jellemzői azonosak-e minden csoportban a vizsgálat kezdetén. Az edzőtermi felhasználók általában több egészséges viselkedést folytatnak, mint azok, akik gyakran kávézókban vagy közösségi központokban vannak, és ez egészséges felhasználói elfogultságot vezetne be a tanulmányban.
ha a tanulmányi eredmények több energiát mutatnak a nagy dózisú csoportban, akkor nem biztos, hogy ezt az eredményt kizárólag a független változó manipulációnak (a vaskiegészítőnek) tulajdoníthatja. Ehelyett ez az eredmény a résztvevők jellemzői és a független változó közötti kölcsönhatásból származhat.
bár a véletlenszerű hozzárendelés segít kiegyenlíteni a csoportok közötti kiindulási különbségeket, nem mindig teszi őket teljesen egyenértékűvé. Még mindig lehetnek idegen változók, amelyek különböznek a csoportok között, és mindig lesznek olyan csoportkülönbségek, amelyek a véletlenből fakadnak.
legtöbbször a csoportok közötti véletlenszerű eltérés alacsony, ezért elfogadható a további elemzéshez. Ez különösen igaz, ha nagy minta van. Általában mindig véletlenszerű hozzárendelést kell használnia a kísérletekben, amikor ez etikailag lehetséges, és értelme van a tanulmányi témának.
véletlenszerű mintavétel vs véletlenszerű hozzárendelés
a véletlenszerű mintavétel és a véletlenszerű hozzárendelés egyaránt fontos fogalmak a kutatásban, de fontos megérteni a különbséget közöttük.
véletlenszerű mintavétel (valószínűségi mintavételnek vagy véletlenszerű kiválasztásnak is nevezik) egy módja annak, hogy kiválassza a populáció tagjait, akiket be kell vonni a vizsgálatba. Ezzel szemben a véletlenszerű hozzárendelés a minta résztvevőinek kontroll-és kísérleti csoportokba rendezésének egyik módja.
míg a véletlenszerű mintavételt sokféle vizsgálatban használják, a véletlenszerű hozzárendelést csak az alanyok közötti kísérleti tervekben használják.
egyes tanulmányok mind véletlenszerű mintavételt, mind véletlenszerű hozzárendelést alkalmaznak, míg mások csak az egyiket vagy a másikat használják.
a véletlenszerű mintavétel növeli az eredmények külső érvényességét vagy általánosíthatóságát, mert segít biztosítani, hogy a minta elfogulatlan és reprezentatív legyen az egész populációra. Ez lehetővé teszi erősebb statisztikai következtetések levonását.
egy egyszerű véletlenszerű mintát használ az adatok gyűjtésére. Mivel a teljes népességhez (minden alkalmazotthoz) hozzáférhet, mind a 8000 alkalmazotthoz hozzárendelhet egy számot, és véletlenszám-generátorral kiválaszthatja a 300 alkalmazottat. Ez a 300 alkalmazott a teljes minta.
véletlenszerű minta használatával ésszerűen biztos lehet abban, hogy eredményei az egész vállalatra érvényesek.
a véletlenszerű hozzárendelés növeli a vizsgálat belső érvényességét, mert biztosítja, hogy nincsenek szisztematikus különbségek az egyes csoportok résztvevői között. Ez segít arra a következtetésre jutni, hogy az eredmények a független változónak tulajdoníthatók.
- egy kontrollcsoport, amely nem kap beavatkozást.
- egy kísérleti csoport, amelynek távoli csapatépítő beavatkozása van minden héten egy hónapig.
véletlenszerű hozzárendeléssel helyezheti el a résztvevőket a kontroll vagy a kísérleti csoportba. Ehhez fogja a résztvevők listáját, és minden résztvevőhöz hozzárendel egy számot. Ismét véletlenszám-generátort használ, hogy minden résztvevőt a két csoport egyikébe helyezzen.
a véletlenszerű hozzárendelés használatával ésszerűen biztos lehet abban, hogy az alkalmazottak elkötelezettségének eredményei közötti különbségek a csapatépítő beavatkozás következményei (és nem a csoportok közötti egyéb különbségek okozzák).
hogyan használja a véletlenszerű hozzárendelést?
az egyszerű véletlenszerű hozzárendelés használatához először a minta minden tagjának egyedi számot kell adnia. Ezután számítógépes programok vagy kézi módszerek segítségével véletlenszerűen hozzárendelhet minden résztvevőt egy csoporthoz.
- véletlenszám-generátor: Számítógépes program segítségével véletlenszerű számokat generálhat az egyes csoportok listájából.
- lottó módszer: helyezze az összes számot egyenként egy kalapba vagy egy vödörbe, és véletlenszerűen rajzoljon számokat minden csoportra.
- érme megfordítása: ha csak két csoportja van, a lista minden számához fordítsa meg az érmét, hogy eldöntse, hogy a kontroll vagy a kísérleti csoportban lesznek-e.
- használjon kockát: ha három csoportja van, a lista minden számához dobjon egy kockát, hogy eldöntse, melyik csoportba kerülnek. Tegyük fel például, hogy az 1 vagy 2 gördülés egy kontrollcsoportba helyezi őket; 3 vagy 4 egy kísérleti csoportban; és 5 vagy 6 egy második kontroll vagy kísérleti csoportban.
ez a fajta véletlenszerű hozzárendelés a leghatékonyabb módszer a résztvevők körülményekbe helyezésére, mivel minden egyénnek egyenlő esélye van arra, hogy bármelyik kezelési csoportba kerüljön.
véletlenszerű hozzárendelés blokktervekben
bonyolultabb kísérleti tervekben a véletlenszerű hozzárendelést csak akkor használják, ha a résztvevőket valamilyen jellemző (pl. teszt pontszám vagy demográfiai változó) alapján blokkokba csoportosítják. Ezek a csoportosítások azt jelentik, hogy nagyobb mintára van szükség a nagy statisztikai teljesítmény eléréséhez.
például egy randomizált blokktervezés magában foglalja a résztvevők blokkokba helyezését egy közös jellemző alapján (pl. főiskolai hallgatók versus diplomások), majd véletlenszerű hozzárendelést használ minden blokkon belül a résztvevők hozzárendeléséhez minden kezelési feltételhez. Ez segít felmérni, hogy a jellemző befolyásolja-e a kezelés kimenetelét.
egy kísérleti illesztett kialakításban blokkolást használ, majd az egyes blokkok egyes résztvevőit egyedi jellemzők alapján illeszti össze. Minden egyező páron vagy csoporton belül véletlenszerűen hozzárendel minden résztvevőt a kísérlet egyik feltételéhez, és összehasonlítja azok eredményeit.
mikor nem használják a véletlenszerű hozzárendelést?
néha nem releváns vagy etikus az egyszerű véletlenszerű hozzárendelés használata, ezért a csoportokat más módon osztják ki.
különböző csoportok összehasonlításakor
néha a résztvevők közötti különbségek állnak a tanulmány középpontjában, például férfiak és nők, vagy egészségi állapotú vagy anélkül élő emberek összehasonlításakor. A résztvevőket nem véletlenszerűen osztják be különböző csoportokba, hanem jellemzőik alapján osztják ki őket.
ebben a típusú vizsgálatban az érdeklődés jellemzője (például a nem) független változó, és a csoportok különböznek a különböző szintek alapján (pl.). Minden résztvevőt ugyanúgy tesztelnek, majd összehasonlítják csoportszintű eredményeiket.
ha etikailag nem megengedett
egészségtelen vagy veszélyes viselkedés tanulmányozásakor nem lehet véletlenszerű hozzárendelést használni. Például, ha nagy ivókat és társadalmi ivókat tanul, etikátlan véletlenszerűen hozzárendelni a résztvevőket a két csoport egyikéhez, és megkérni őket, hogy nagy mennyiségű alkoholt igyanak a kísérlethez.
ha nem tud résztvevőket csoportokhoz rendelni, kvázi kísérleti vizsgálatot is végezhet. Egy kvázi kísérletben tanulmányozza a már létező csoportok eredményeit, akik olyan kezeléseket kapnak, amelyek felett esetleg nincs ellenőrzése (pl. Ezek a csoportok nem véletlenszerűen vannak hozzárendelve, de összehasonlíthatónak tekinthetők, ha más változókat (például életkor vagy társadalmi-gazdasági státusz) ellenőriznek.
Gyakran Ismételt Kérdések a véletlenszerű hozzárendelésről
a kísérleti kutatásban a véletlenszerű hozzárendelés egy módja annak, hogy a mintából származó résztvevőket randomizálás segítségével különböző csoportokba helyezzék. Ezzel a módszerrel a minta minden tagjának ismert vagy egyenlő esélye van arra, hogy kontrollcsoportba vagy kísérleti csoportba kerüljön.
a véletlenszerű kiválasztás vagy a véletlenszerű mintavétel a populáció tagjainak kiválasztásának egyik módja a tanulmány mintájához.
ezzel szemben a véletlenszerű hozzárendelés a minta kontroll és kísérleti csoportokba rendezésének egyik módja.
a véletlenszerű mintavétel növeli az eredmények külső érvényességét vagy általánosíthatóságát, míg a véletlenszerű hozzárendelés javítja a vizsgálat belső érvényességét.
a véletlenszerű hozzárendelést csoportok közötti vagy független méréstervezéssel végzett kísérletekben használják. Ebben a kutatási tervben általában van egy kontrollcsoport és egy vagy több kísérleti csoport. A véletlenszerű hozzárendelés segít abban, hogy a csoportok összehasonlíthatók legyenek.
általánosságban elmondható, hogy az ilyen típusú kísérleti tervezésben mindig véletlenszerű hozzárendelést kell használni, ha ez etikailag lehetséges és értelme van a tanulmányi témának.
a véletlenszerű hozzárendelés végrehajtásához rendeljen egyedi számot a tanulmány mintájának minden tagjához.
ezután használhat véletlenszám-generátort vagy lottó módszert, hogy véletlenszerűen hozzárendeljen minden számot egy kontroll vagy kísérleti csoporthoz. Ezt manuálisan is megteheti, érme megfordításával vagy kocka dobásával, hogy véletlenszerűen hozzárendelje a résztvevőket csoportokhoz.
Leave a Reply