Horvátország és Szerbia még mindig mérföldnyire van a határvita megoldásától

egy évvel azután, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök és szerb kollégája, Aleksandar Vucic találkozott Zágrábban, és megállapodtak abban, hogy a két országnak meg kell próbálnia megállapodni a határvitában a következő két évben, Zágráb és Belgrád között még mindig nincs megállapodás az ügyben.

2018 februárjában a két elnök megállapodott abban, hogy Horvátország és Szerbia kétoldalú megállapodásra törekszik, és ha nem sikerül, nemzetközi bíróság segítségét kéri.

Vucic szerb elnök akkor azt mondta, hogy Zágráb és Belgrád ellentétes álláspontot képvisel a határkérdésben.

Belgrádi tisztviselők szerint bár történt némi előrelépés a szárazföldi határ tekintetében, Horvátország és Szerbia még mindig messze van a Dunai határról szóló megállapodástól.

a Duna vitatott területei a folyó 140 km-es 188 km-es szakaszán húzódnak. Míg Szerbia azt állítja, hogy a határ a folyó folyását követi, Horvátország álláspontja az, hogy a nemzeti határ a 19.században létrehozott kataszteri önkormányzatok határait követi, amelyek székhelye az egyik vagy a másik országban található.

Nemanja Stevanovic, a szerb külügyminisztérium államtitkára a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a megállapodás legnagyobb akadálya a Duna két folyószigete – a Sarengrad és a Vukovár – sziget -, és Zágráb ragaszkodott a nemzetközi joggal ellentétes megoldáshoz.

Mindazonáltal Stevanovic megjegyezte, hogy némi előrelépés történt a szárazföldi határ tekintetében az államközi határügyi Bizottság 2018-as ülésén.

a Hina horvát állami hírügynökségnek adott kommentárjában a horvát Külügyminisztérium elutasította azt az állítást, miszerint Horvátország megsértette a nemzetközi jogot, mondván, hogy Horvátország mint Jugoszláv Köztársaság határa függetlenségi nyilatkozatával az államhatárává vált.

“A Horvát Köztársaság álláspontjai és követelései szilárdan megalapozottak és összhangban vannak a nemzetközi joggal” – mondta a horvát Külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Horvátország egy jövőbeli kétoldalú határmegállapodást akart, amely magában foglalja “a Volt Köztársaság 1991-es határát, amely Horvátország függetlenségének kikiáltásának napján Horvátország és Szerbia nemzetközi határává vált.”

más szavakkal, Horvátország azt akarja, hogy a megállapodás alapja a kataszter legyen.

“ezt a Badinter Bizottság álláspontja is megerősítette” – tette hozzá. A volt Jugoszlávia 1991-es felbomlásának korai szakaszában létrehozott nemzetközi választottbírósági csoport, a Badinter Választottbírósági Bizottság ítéletében kijelentette, hogy a jugoszláv köztársaságok közötti korábbi határoknak a nemzetközi jog által védett határokká kell válniuk, hacsak az országok másként nem állapodtak meg.

a horvát Minisztérium hozzátette, hogy a két Köztársaság közötti határ pontosan meg van határozva, és soha nem volt a Dunán.

azt is elmondták, hogy a tárgyalások folytatásakor elvárják, hogy “Szerbia tartsa magát a számos alkalommal nyilvánosságra hozott általános álláspontjához, miszerint tiszteletben kell tartani a volt köztársaságok közötti határokat, mint a nemzetközi jog egyik fő elvét, és alkalmazza azokat a Horvátországgal közös határ egészére vonatkozó helyzetének meghatározásakor, mivel jelenleg ezt az elvet a határnak csak egy részére, Srijem területére fogadja el.”

“most várjuk a szerb fél meghívását egy új találkozóra, és reméljük, hogy hamarosan sor kerül rá” – közölte a horvát Külügyminisztérium.

kövesse az N1-et az Android | iPhone/iPad | Windows| mobilalkalmazásokon és a közösségi médián keresztül a Twitteren | Facebook-on.