MŰSZAKI ADATOK táblázata-meghatározás – fejlesztés és megvalósítás

az osztálytermi teljesítményteszt az oktatásban használt fontos értékelési eszköz. Az ezekben a tesztekben elért pontszámokat arra használják, hogy döntéseket hozzanak az osztálytermi oktatás javítása érdekében. A pontszámok nem segítenek érvényes ítéletek meghozatalában a hallgatók tanulásáról, ha a teszt nem érvényes. Ezért a hallgatói teljesítményértékelés érvényességének javítása érdekében a tesztfejlesztők és a tanárok kidolgoznak és használnak egy specifikációs táblázatot (TOS).

ez a cikk meghatározza a TOS-t, és elmagyarázza annak célját a szabványosított, belső és napi osztálytermi oktatásban. Ezenkívül a cikk lépésről lépésre útmutatást nyújt arról, hogyan lehet TOS-t kidolgozni a 10.évfolyam félidős vizsga tantervének összefüggésében.

Tartalomjegyzék

mi a specifikációs táblázat (TOS?

a specifikációk táblázata (TOS) egy diagram, amelyet a tanárok és a tesztfejlesztők használnak az elemek írásakor. Biztosítja, hogy a kidolgozott teszt felmérje a tanított tartalmat és a hallgatók tanulási tapasztalatait. Segít összehangolni a tesztet a tanulási célokkal és azok kognitív szintjeivel. Ezenkívül meghatározza az egyes célok értékeléséhez szükséges teszt mennyiségét. Dióhéjban a specifikációk táblázata pontosan szemlélteti a teszt hatókörét és fókuszát.

mi a specifikációs táblázat célja?

a TOS készítésének alapvető célja, hogy lehetővé tegye a tanárok számára:

1. határozza meg a vizsgálat tartalmi területét;

2. fejlesszen ki olyan elemeket, amelyek tükrözik a hallgatók kognitív szinteken történő tanulását.

3. rendeljen egy meghatározott mennyiségű oktatási idő szükséges minden téma / Slo.

4. győződjön meg arról, hogy egyetlen fontos tanulási cél sem marad ki az értékelésből;

5. készítsen érvényes vizsgálati elemeket;

6. értékelje az oktatási folyamatban ténylegesen szereplő tanulási célokat;

7. biztosítsa az egyes tanulási célok arányos hangsúlyozását.

melyek a Fontos Tippek a specifikációs táblázat kidolgozásához?

a TOS fejlesztése három lépésből áll. Az első lépésben a témákat a kognitív szintekkel együtt táblázatba foglalják. A táblázat az egyes témákban feltünteti a hallgatói tanulási eredmények (Slo-k) teljes számát és százalékos arányát, valamint kognitív szintjüket.

az 1.táblázat szemlélteti a TOS első fejlesztésének első szakaszát. A táblázatban 5 oszlop található. A bal szélső oszlop a tanított fejezeteket jelöli. A bal oldali második oszlop az SLO-kat mutatja, míg az utolsó három oszlop a kognitív szinteket, azaz a tudást, a megértést és az alkalmazást jelenti az egyes témákban.

1. táblázat, a félidős vizsga specifikációs táblázata. (Kognitív szint alapján: K, U, A)

témák

SLOs

K

U

A

Pakisztán főbb iparágai 6 1 2

3

Kereskedelem és kereskedelem

4

1 3

szállítás

4

1 1

2

formatív fázis Pakisztán (1947-58)

2

2

Ayub Khan Tábornok

4

1

3

Összesen Nem. vagy SLOs

20

3 9

8

százalék (%)

100 15 45 40

jelek

40 6 18 16
összes jegy

40

az első lépés befejezése után (a témák táblázata, az SLO-k száma és kognitív eloszlása) megtudjuk az SLO-k és a jelek százalékos arányát az egyes témákban a 2. táblázatban látható. A táblázat az egyes témakörökben szereplő Slo-k témáit, számát, az SLO-k százalékos arányát, valamint a jelek eloszlását mutatja az 1., 2., 3. és 4. oszlopban.

az alábbi képletek az SLO-k százalékos részesedésének és a jelek SLO-nkénti eloszlásának kiszámítására szolgálnak:

tömeg százalékban = nem. a téma Slo-Jai közül 100 db összesen Slo-k száma

Súly jelölésekben = a Max számított % – a. Marks

2. táblázat: a teszt tananyag tartalmi /fejezeti megoszlása

témák

nem. slo-k egy témában az SLO-K% – os részesedése

a jelek eloszlása

Pakisztán főbb iparágai 6 30% 12
Kereskedelem és kereskedelem 4 20% 8
szállítás 4 20% 8
Pakisztán Formációs szakasza
(1947-58)
2 10% 4
Ayub Khan tábornok korszaka (1958-
1969)
4 20% 8

összesen

20 100% 40

miután végzett a számítás / eloszlása jelek per SLO, a TOS Fejlesztők lépni a következő lépéseket kiszámításának tételek száma egy kognitív szinten, azaz a tudás, a megértés, az alkalmazás. Ebben az esetben Bloom taxonómiájának mind a hat kognitív szintje nem tartozik ide. Ehelyett a tesztfejlesztők a középfokú és a magasabb középfokú szinten az SLO-kat a tudás, a megértés és az alkalmazás három kognitív szintjén terjesztik. Az alkalmazás részeként minden magasabb rendű gondolkodási szintet figyelembe vesznek. Ez a legjobban a 3. táblázatban nyilvánul meg.

az alábbiakban megadott képletet használjuk az elemek súlyának kiszámításához kognitív szintenként:

az elemek száma = Maximális pontszámok téma kb nem. Slo-k száma X slo-k száma minden kognitív szinten

3. táblázat: Kognitív szintek az elemek eloszlása

témák kiosztott jelek MCQs K U A
főbb iparágak 12 6 2 4 6
Kereskedelem és kereskedelem 8 4 2 6
szállítás 8 4 2 2 4
Pakisztán Formációs szakasza 4 2 4
Ayub Khan korszak 8 4 2 6
összesen 40 20 6 18 16

következtetés

három kulcsfontosságú lépést kell követni a TOS fejlesztésében. Az első lépésben táblázatba foglaljuk a tanított tanterv témáit, Slo-jait és kognitív szintjeit. A második lépésben táblázatba foglaljuk az egyes témák százalékos arányát, valamint az egyes témák jelöléseinek eloszlását. A harmadik és az utolsó szakaszban a kognitív szintenkénti elemeloszlás táblázata történik. A kifejlesztett TOS tájékoztatja az elem fejlesztőjét az elemek hitelességének biztosítása érdekében. Az értékelő szakértők a TOS-t is használják a teszt felülvizsgálata során. Ez az áttekintés tájékoztatja, hogy a teszt igazodik-e a tanított tantervhez vagy sem.

Leave a Reply